Rotterdami Erasmus a dél-hollandiai Rotterdamban látta meg a napvilágot vélhetőleg 1466. október 28-án (egyes források szerint születési éve 1467 vagy 1469) törvénytelen gyermekként, születésének körülményeit élete végéig „szégyenteljesnek” tartotta. A Desiderius Erasmus nevet ő fabrikálta magának. Szüleit korán elvitte a pestis, ezután kolostori iskolákban nevelkedett. 1487-ben belépett a Gouda melletti Steinben egy Ágoston-rendi kolostorba, ahol 1492-ben pappá szentelték. Egy év múlva elhagyta a rendet, amelyet később „nyersnek és darabosnak” nevezett.
1493-ban az észak-franciaországi Cambrai püspökének titkára lett, feloldozták szerzetesi fogadalma alól, és végre szabadon szárnyalhatott intellektusa. Megírta a Hat könyv a latin nyelv ékességéről című művét, amelyben a skolasztika nyelvrontása ellen kelt ki, egy másik könyvében pogány szerzők olvasását javasolta. 1495-től Párizsban teológiát tanult, itt összeállított Közmondás-gyűjteményét Európa-szerte használták a latin oktatásához.
Erasmus életére angliai látogatása gyakorolt sorsfordító hatást, az angol humanisták (köztük Morus Tamás) példáját követve eltávolodott a skolasztikától, és a görög nyelvet, a korai egyházatyákat kezdte tanulmányozni. Az 1504-ben megjelent A keresztény harcos kézikönyvében kifejtette: a régi szerzők alapján kell értelmezni a Bibliát, e tanítások alapján a napi erkölcsi kérdések közvetlenül oldhatók meg. A valódi kereszténységet megvalósító életvezetéshez 22 alapszabályt és számtalan egyéb tanácsot fogalmazott meg.
Erasmus élete során mindig a szellemi függetlenségre törekedett, ezért soha nem fogadta el a neki felkínált, olykor busás jövedelemmel kecsegtető hivatalokat. Főművét, A balgaság dicséretét Morus vendégeként Angliában írta 1509-ben, ebben élesen ostorozta a semmittevő gazdagokat. 1516-ban publikálta az Újszövetség tudományosan átdolgozott latin és görög nyelvű kiadását. A teológusok támadták, mert a Vulgata helyett saját fordítást készített, erre azt válaszolta: „Megérdemelték a rómaiak, hogy Szent Pál valamivel jobb latin nyelven szóljon hozzájuk”.
Luther fellépésekor egyetértett annak a katolikus egyházat illető kritikájával, „az evangélium igazságának zengő harsonájaként” emlegette. A reformációhoz azonban nem csatlakozott, mert úgy vélte, elvesztené mindennél többre becsült függetlenségét, elrémisztette a reform keltette társadalmi felfordulás is. Irtózott mindenfajta tanításbeli változtatástól, a reformot a katolikus egyház keretei között képzelte el, az egyházszakadással nem értett egyet. A szabad akarat kapcsán tőle szokatlan módon teológiai vitába keveredett a predesztinációt hirdető Lutherrel az 1525-ben kiadott De libero arbitrio című művében. Erasmus középutas magatartása mindkét tábor híveit felingerelte, így 1529-ben a svájci reformáció egyik szellemi központjából, Bázelből átköltözött a katolikus Freiburgba, amely ma Németország Baden-Württemberg tartományához tartozik.
A beteges, testi és lelki fájdalomtól gyötört Erasmus 1535-ben visszatért Bázelbe, ahol egy év múlva, 1536. július 12-én meghalt. Az ottani katedrálisban temették el, amely csak néhány évvel korábban lett protestáns templom.
Korszakának meghatározó értelmiségi vezéralakja volt, aki több mint 500 más tudóssal, teológussal levelezett. Tevékenysége során bejárta egész Európát, baráti kapcsolatokat épített ki magyar humanistákkal is, Brodarics István püspökkel, a mohácsi csata krónikásával, Oláh Miklós és Verancsics Antal történetírókkal is.
Életműve a reneszánsz bölcselet legnagyobb értékei közé tartozik, személye jó néhány kortárs festőt is megihletett, a róla készült legismertebb portrét Albrecht Dürer és ifjabb Hans Holbein készítette. Hagyatékának egy része a Bázeli Történeti Múzeumban látható.
Tiszteletére kapta az Erasmus nevet az Európai Unió 1987-ben elindított felsőoktatási programja.
Mi lesz veled, Erasmus?
A magyarországi hallgatók azután estek el a csereprogram által kínált lehetőségektől, hogy az Európai Tanács a fideszes kormány akkor már évek óta tartó egyetemrombolása után 2022 decemberében megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, valamint az általuk fenntartott egyetemeknek. Ez azt jelentette, hogy a 21 magyarországi modellváltó egyetem nem vehetett részt azóta sem az Erasmus oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban sem. Az áprilisi kormányváltást követő, a jogállamiság és az átláthatóság erősítésére tett lépések után gyorsan egyértelművé vált, hogy már a következő tanévtől újra minden magyar egyetemistának elérhető lesz az Erasmus-program.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképén Rotterdami Erasmus látható ifjabb Hans Holbein 1523 körül készült festményén.)
