A daganatos megbetegedéseket azért lehet rendkívül nehéz sikeresen kezelni, mert a tumorsejtek képesek arra, hogy „alvó módba” kapcsoljanak. Ebben az esetben nehéz elpusztítani őket: nem hat rájuk a kezelés, ők pedig addig maradnak így, amíg a körülmények nem lesznek jobbak. Amikor ez megtörténik, kiújul a betegség.
A kutatók évtizedek óta próbálják legyőzni ezt a stratégiát, egyelőre sikertelenül. Egy svájci csapat azonban most létrehozott egy molekulát, amelyet fényvillanásokkal lehet be- és kikapcsolni. Mindez új módszert jelenthet arra a szakembereknek, hogy megzavarják a tumorsejtek rejtőzködő „pihenését” – írja a Study Finds.
A rejtőzködés mögött – bizonyos megbetegedések esetén – a glükokortikoid-receptor áll. Ez egy fehérje, egy sejtekben található érzékelő, amely a stresszhormonokra reagál. Amikor bekapcsol, a rákos sejteket – például a tüdődaganatok esetében – egyfajta gyógyszerrezisztens, szunnyadó állapotba taszíthatja. A nyilvánvaló megoldás a receptor teljes elpusztítása lenne, ezzel azonban van egy kis baj: ennek a receptornak fontos feladatai is vannak a szervezetben, például ez felelős a gyulladás csillapításáért. Emiatt könnyen belátható: ha teljesen elpusztítanák, az igen komoly károkat okozna.
A kutatóknak ezért arra volt szükségük, hogy a daganatos sejtek belsejében lévő receptorokat elérjék, a többit azonban ne bántsák.
https://hvg.hu/tudomany/20260702_hasnyalmirigyrak-gyogyitasa-daganat
A megoldást a photoPROTAC-oknak nevezett molekulaosztály jelentheti. Ezek olyan gyógyszerszerű vegyületek, amelyeket úgy terveztek, hogy elpusztítsák a stresszhormon-receptort, de csak akkor, ha egy adott színű fény bekapcsolja őket. Ha a megfelelő fénnyel világítják meg őket, működni kezdenek, sötétben azonban nem csinálnak semmit.
A PROTAC egy olyan molekula, amely egy sejten belüli specifikus fehérjéhez kötődik, és megjelöli azt, hogy a sejt saját salakanyag-kezelő rendszere elpusztítsa. A tudósok óriási reményt fűznek a PROTAC-okhoz, mivel képesek eltávolítani azokat a fehérjéket, amelyekhez a hagyományos gyógyszerek nem férnek hozzá.
A probléma a molekulával az, hogy alaphelyzetben folyamatosan „be van kapcsolva”, így ha egy betegnek bejuttatják a szervezetébe, akkor nemcsak a daganatos sejteknél, hanem az egészségeseknél is pusztítást végez. A fentebb írtak szerint pedig érthető, hogy ez miért probléma ebben az esetben.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a svájci tudósok ezt a problémát úgy oldották fel, hogy egy fényérzékeny anyagot ágyaztak a molekulába. Ez fizikailag változtatja meg az alakját a ráeső fény hullámhosszától függően, így hozva létre a molekuláris kapcsolót.
A kapcsoló ráadásul kétirányú: az egyik hullámhossz bekapcsolja a molekulát, a másik kikapcsolja.
https://hvg.hu/tudomany/20251029_rak-kezelese-termeszetes-olosejtek-modositas-car-nk-sejtek-daganat-ebx
Számos tesztelés után kiderült, hogy két vegyület, a KH-5-306 és a KH-5-309 az, ami igazán hatékony. Mindkettő jól működött a kétféle hullámhossz hatására, és többszöri ki- és bekapcsolás után sem mutatta a kopás jeleit.
A kutatók a KH-5-309-et a tüdőrák tumorsejtjein próbálták ki, laboratóriumi körülmények között, és azt találták, hogy a molekula hatékonyan jelölte meg a tumorsejtek fehérjéjét elpusztítandónak, miközben a ki- és bekapcsolásoknak köszönhetően az egészséges sejtek fehérjéire nem volt lényeges hatással.
A tudósok úgy vélik, jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fény, amivel kapcsolgatni lehetne a molekulát, nem képes elérni a mélyebb szöveteket, így a gyakorlati alkalmazás továbbra is kihívást jelent. Ugyanakkor úgy vélik, a laboratóriumi rákkutatásban nagyon fontos szerepe lehet a módszernek: ezek az eszközök lehetőséget adnak a tudósoknak arra, hogy tanulmányozzák, hogyan befolyásolja a stresszhormonok jelátvitele a rákos sejtek viselkedését, amivel a meglévő gyógyszerek nem tudnak mit kezdeni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
