#demenciakutatás



A demenciás esetek csaknem fele megelőzhető lenne egy új kutatás szerint

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.




Robbanásszerűen nő majd a demenciában szenvedők száma, elmondjuk, mit lehet tenni a betegség ellen

Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne. Alámerültünk a hazai vizsgálatok világában, hogy megtudjuk: milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, miért hasznos keresztrejtvényt fejteni, milyen sportot végezzünk, és mit (ne) együnk, ha el akarjuk kerülni a demenciát, vagy az Alzheimer-kórt. Eközben azt is megtudtuk, mivel készül a kihívásra a kormány, és milyen magyar kutatások zajlanak a háttérben.







Hogyan (ne) kommunikáljunk a demenciás betegekkel?

Elfelejtik a neveket, elveszítenek dolgokat, eltévednek. A demenciától szenvedő személyeket azonban nem szabad rendszeresen a hiányosságaikra figyelmeztetni, ez ugyanis sem rajtuk, sem a hozzátartozóikon nem segít. Korántsem mindegy tehát, hogyan közeledünk az elbutuló emberekhez – hangsúlyozzák a szakértők.







Már 19 éves korunktól romlik a tájékozódási képességünk – de egy új játék segíthet válaszokat találni

Világszerte tízmilliókat, de Magyarországon is 250 ezer embert érint a demencia. A közhiedelemmel szemben az “időskori elbutulás” néven is emlegetett jelenség egyáltalán nem természetes velejárója az öregedésnek. A betegséget nehéz diagnosztizálni, de tavaly nagyot léphettek előre a kutatások, idén pedig újabb jó év jöhet. Köszönhetően egy játéknak, és többek között sok magyar játékosnak.


Kiderült, mégsem törlődnek teljesen kisgyermekkori emlékeink

Elképesztő fejlődésen megy át az emberi agy életünk első néhány évében, a bonyolult folyamat közben pedig furcsa pszichológiai-neurológiai jelenségek is feltűnnek. Miért felejtünk el mindent, ami hároméves korunk előtt történt, és hogyan képesek a gyerekek mindenféle nehézség nélkül két vagy akár több nyelvet is megtanulni?