Számos cikk jelent már meg a sajtóban az egyik legnépszerűbb lázcsillapító, az aszpirin vastagbéldaganatra (pontosabban annak kiújulására) gyakorolt pozitív hatásáról. Még olyanokat is lehetett olvasni, hogy ez a gyógyszer akár elejét veheti e daganatos megbetegedésnek. Az aszpirin világszerte elérhető, ráadásul olcsó gyógyszer, így nem meglepő, hogy ma már rengetegen szedik abban a hitben, hogy így megelőzhetik a vastagbélrákot.
Kínai tudósok tavaszi kutatási eredményei lehűtötték kissé e lelkesedést. A Szecsuáni Egyetem Nyugat-kínai Kórházának kutatói úgy gondolták, hogy tekintettel a klinikai vizsgálatok következetlen eredményeire és az ellentmondásos klinikai irányelvekre, szigorú és naprakész szisztematikus áttekintésre van szükség a bizonyítékok tisztázása érdekében.
Tíz randomizált, kontrollált, közel 125 ezer résztvevővel végzett vizsgálatot tekintettek át. Ezek a vizsgálatok az aszpirint placebóval vagy tabletta nélküli kezeléssel hasonlították össze a vastagbéldaganat megelőzése szempontjából. A szakembereket az érdekelte, hogy csökkentheti-e a vastagbélrák vagy a rákmegelőző állapotok (adenomák) kockázatát az aszpirin az egyébként átlagos kockázatú embereknél. (Más nem szteroid gyulladáscsökkentőket is vizsgáltak volna, azonban ezekre nem találtak minősítő vizsgálatokat.)
A felülvizsgálat során végül arra jutottak, hogy az aszpirin valószínűleg nem csökkenti a bélrák kockázatát a használat első 5-15 évében. Egyes tanulmányok ugyan utaltak arra, hogy több mint 10-15 évnyi követés után akár védőhatás is fennállhat, de ezeknek az észrevételeknek a megbízhatósága nagyon alacsony volt.
Viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy az aszpirin napi szedése növeli a súlyos extracranialis (koponyán kívüli) vérzés kockázatát, és valószínűleg növeli a vérzéses stroke kockázatát. Az idősebb felnőttek és a fekélyben vagy vérzési rendellenességben szenvedők pedig különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
„A legnagyobb aggodalmam az, hogy az emberek azt feltételezhetik, hogy ha ma bevesznek egy aszpirint, az holnap megvédi őket a ráktól. A valóságban bármilyen potenciális megelőző hatás megjelenése több mint egy évtizedet vesz igénybe, ha egyáltalán megjelenik, míg a vérzés kockázata azonnali” – nyilatkozta Po Csang, a tanulmány vezető szerzője.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az aszpirin segíthet bizonyos magas kockázatú csoportoknak, például a vastagbélrák kockázatát növelő örökletes betegségben, a Lynch-szindrómában szenvedőknek. A mostani kutatás viszont az átlagos kockázatú egyénekre összpontosított, és számukra a hosszú távú bizonyítékok rendkívül bizonytalanok voltak.
Azért a kutatók nem vetik el teljesen az aszpirint. Szerintük a jövő a precíziós megelőzésben rejlik – molekuláris markerek és egyéni kockázati profilok használatában annak azonosítására, hogy kinek lehet a legnagyobb haszna e gyógyszerkezelésből, és kik a leginkább veszélyeztetettek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
