Bár a daganatokról egyre többet tudunk, valójában csak kevés szó esik a szívbetegségek és a rák kapcsolatáról. Pedig egy új kutatás szerint szorosabb összefüggés is kimutatható közöttük.
Jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok szedik a legtöbb áldozatot a világon. Bár nagyon különböznek egymástól, közös bennük, hogy mindkettőt ugyanazok a szokások alakítják: a dohányzás, a mozgáshiány és a rossz táplálkozás. A University College London (UCL) kutatói most egy újabb érdekes kapcsolatra derítettek fényt: azok a kalkulátorok, amelyeket az orvosok használnak a szívbetegségek kockázatainak értékelésekor, némi matematikai korrigálás után számos daganattípus (bár nem az összes) kockázatát is mutatják.
A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy azok a modellek, amelyeket ma a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke) tíz éves kockázatának becslésére használnak, alkalmasak lehetnek-e arra is, hogy a daganatok kockázatát is jelezzék? Ezért négy, a szívbetegségek kockázatát jelző, általánosan használt kalkulátort teszteltek több mint ötmillió betegadat alapján. Ez utóbbihoz összefésülték a brit biobank adatait az Egyesült Királyság egyik legfontosabb egészségügyi kutatási adatbázisának, a Clinical Practice Research Datalink (CPRD) adataival.
Adatkészlettől függetlenül több résztvevőnél alakult ki rák, mint szív- és érrendszeri betegség, ami összhangban van azzal a kutatással, amely szerint a rák – vezető halálokként – számos magas jövedelmű országban megelőzte a szív- és érrendszeri betegségeket az elmúlt évtizedekben. A csapat a brit biobank adatainak 20 százalékát felhasználva finomhangolta a szívmodelleket, és a módosított verziók összefüggést mutattak az előre jelzett és a megfigyelt rákkockázat között – írák a European Journal of Cancer folyóiratban.
Mindez annyira nem is váratlan, hiszen mind a két betegségcsoportnak sok közös kockázati tényezője van, így például az életkor, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és egyes anyagcsere-eltérések. Kissé meglepő volt viszont, hogy az egyik modellben (az Egyesült Királyságban legszélesebb körben használt QRISK3 kalkulátornál) a szisztolés vérnyomás (mint előrejelző) dobogóra került, az életkor és a dohányzás után.
A kutatók külön is hangsúlyozzák, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a magas vérnyomás önmagában daganatot okozna, sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen eltérés gyakran jár együtt egyéb kockázatokkal. A megfigyelt kapcsolat jelentős része tehát a közös életmódbeli és egészségi tényezőkből fakadhat, nem közvetlen ok-okozati viszonyból.
Ami az előrejelzés pontosságát illeti: ezt gyakran egy olyan statisztikával mérik, ahol a 0,5 a találgatást, az 1,0 pedig a tökéletes előrejelzést jelenti. A szívvizsgálati eszközök az eredeti céljukat tekintve 0,71 és 0,74 közötti eredménnyel teljesítettek. Az összes ráktípust tekintve az átalakított eszközök 0,63-as eredményt értek el, szemben a QCancer nevű, kifejezetten a rákkockázat meghatározására szolgáló eszköz 0,65-ös értékével. Ez összességében mérsékelt teljesítménynek mondható: a modellek valamivel jobban rangsorolták a kockázatot, hogy az véletlen legyen, de messze voltak attól, hogy megbízhatóan meghatározzák, mely betegeknél alakul ki rák.
Akár zsebben is elfér az az eszköz, amelyet kínai kutatók készítettek, és ki tud váltani hűtőszekrény-méretű diagnosztikai berendezéseket is. Sőt, még pontosabb is azoknál.
Bizonyos daganatos megbetegedések, például a gyomor-nyelőcső, a máj- és epevezeték, a hangszalagok és a veserák esetében viszont a szíveszközök rákelőrejelző pontossága már 0,7 és 0,81 között volt. A különálló CPRD-adatbázissal végzett tesztelés hasonló eredményeket hozott, ami arra utal, hogy az eredmények két nagyméretű brit adatkészletben is meglehetősen jók voltak, bár azt senki sem tesztelte még, hogy a megközelítés hogyan teljesít az Egyesült Királyságon kívül.
Azt sem árt hangsúlyozni, hogy ez jelenleg csupán egy kutatási eredmény, azaz még nem része a rutin daganatszűréseknek. Egyelőre csak arról van szó, hogy ugyanaz a matematikai modell, amelyben az orvosok már megbíznak a szívbetegségek kockázatainak felmérésében, esetleg a rák kockázatát is jelezheti. Az azonban egyelőre nem világos, hogy vajon ezek az értékek valóban korábban mutatják-e ki a rákot, és így tényleg menthetnek-e életeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
