Csak most derült ki a mediterrán étrend egy észveszejtően jó hatása
Akik tartják magukat a mediterrán étrendhez, azok körében kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás – mutat rá egy új vizsgálat.
Spanyol kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a vér megőrzi annak a lenyomatát, miként táplálkozik az ember. Ebből aztán sok minden kiolvasható.
Lehet, hogy ön nem emlékszik már rá, mit evett egy héttel ezelőtt, a vére azonban igen. Egész pontosan nyomokat őrizhet arról, hogyan dolgozta fel a szervezete az ételeket. Aki pedig úgy gondolja, hogy a mediterrán diéta hozzásegítheti az embert a hosszabb élethez, annak van egy jó hírünk: a spanyol Navarrai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a mediterrán étrendhez kapcsolódó vérminta összefüggést mutat az alacsonyabb halálozási kockázattal.
A mediterrán étrend a zöldségekre, gyümölcsökre, hüvelyesekre, diófélékre, halra és olívaolajra helyezi a hangsúlyt, miközben a vörös és feldolgozott húsokból jóval kevesebbet tartalmaznak az ilyen típusú ételek.
Ezt a fajta étkezést számos egészségügyi előnnyel hozták már összefüggésbe – a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatától az agy nagyobb egészségéig –, ám az étkezés és a hatásainak mérése alapvetően nem könnyű feladat.
Ennek oka, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatok során jelentős mértékben kell támaszkodniuk a kutatóknak arra, hogy milyen étkezésről számolnak be a résztvevők, ellenőrizni azonban nagyon nehéz azt, hogy valóban azt tették-e, amiről állítják, hogy megették.
Akik tartják magukat a mediterrán étrendhez, azok körében kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás – mutat rá egy új vizsgálat.
„A kérdőívek azon alapulnak, hogy mire emlékeznek, és mit jelentenek az emberek, ezért hajlamosak a téves besorolásra” – mondta el Estefanía Toledo, a Navarrai Egyetem epidemiológusa a Science Alertnek.
Itt jön képbe a tudósok felfedezése. A szervezet az élelmiszerek feldolgozása során kisméretű molekulákat – úgynevezett metabolitokat – hoz létre vagy alakít át. Ezek információt hordozhatnak arról, hogy mit eszik az ember, és hogyan reagál rá a szervezete.
A kutatók 67 metabolitból – főként lipidekből – álló mintázatot vizsgáltak. Ezt a 2020-ban kidolgozott jellegzetes mintázatot korábban már összefüggésbe hozták a mediterrán étrend követésével, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mértékével. Az új tanulmány most arra volt kíváncsi, ennek a mintázatnak milyen hatása lehet hosszú távon a halálozás kockázatára.
A lipidek közül sok az étrend alapvető összetevőire utal. Egyesek szorosan összefüggenek az olívaolaj-fogyasztással, míg mások olyan hosszú láncú zsírsavak, amelyek a diófélékben és a halakban találhatók meg.
A tudósok 1880 alany vérmintáit elemezték. A résztvevők idősebb felnőttek voltak, akiknél a vizsgálat kezdetekor nem állt fenn szív- és érrendszeri betegség, de magas volt a kockázata annak, hogy a jövőben kialakul náluk ilyen kórkép.
Érdemes lehet odafigyelni arra, hogy mit eszik: a mediterrán étrend egy nők körében végzett kutatás adatai szerint jelentősen csökkentette a halálozás kockázatát.
Körülbelül 13 éves utánkövetési időszak alatt azoknál, akiknek a vérelemzés során kapott pontszám a legmagasabb harmadba esett, 23 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat, mint a legalacsonyabb harmadba tartozóknál – még akkor is, ha figyelembe vették az olyan tényezőket, mint az életkor, a dohányzás, a testtömegindex és a már meglévő egészségügyi állapotok.
A kutatók ezt követően három, hosszú ideje zajló amerikai tanulmány 12 704 résztvevőjének adatait vizsgálták meg. Az ő egészségügyi állapotukat átlagosan 25 éven keresztül követték nyomon. Az összefüggés ismét megmutatkozott: azoknál, akik a pontszámaik alapján a legfelső ötödbe tartoztak, 23 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat, mint a legalsó ötödbe tartozóknál.
Az eredményeket a The American Journal of Clinical Nutrition tudományos folyóiratban publikálták.
A szerzők szerint egy ilyen vérvizsgálat a jövőben segíthet az orvosoknak azonosítani azokat, akik a legtöbbet profitálhatnának étrendjük megváltoztatásából. Az eredményekből azonban nem derül ki, hány évet élhet még az adott személy.
A nyitókép forrása: Flickr / mmtzphoto
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.