Így kaphat luxusdolgokat fillérekért

Hosszú hétvége a Balatonnál féláron, könnyűbúvár próbamerülés, angol nyelvvizsga-felkészítő, alakformálás vagy...

  • techline.hu

Hosszú hétvége a Balatonnál féláron, könnyűbúvár próbamerülés, angol nyelvvizsga-felkészítő, alakformálás vagy borszeminárium 60 százalékos kedvezménnyel, csontkovács és masszőr harmad áron – 50-70-90 százalékos kedvezmények csábítanak vásárlásra a bónuszokat, kuponokat kínáló weboldalakon.

Az ötlet ugyanaz, mint a reklámújságokból kitéphető kuponé: olcsóbb, egyszeri, korlátozott ideig tartó ajánlat – igazi csapda az impulzusvásárlóknak. Annyival több is a papírkuponoknál, hogy az online közösség erejével ötvözve még nagyobb kedvezményeket lehet elérni.  Ha megfelelő számú érdeklődő összegyűlik adott időkereten belül, jelentős kedvezményt kapnak a vásárlók.

Itthon 2010 második felétől jelentek meg a speciális értékesítési filozófiájú oldalak, de az impulzusvásárlásra és a tömegek vásárlóerejére építő, bónuszokat, kuponokat kínáló e-kereskedelmi piac már most sokszereplős.  Bónusz Brigád, Napi tipp, Kupon Világ és Kuponunk az ismertebbek, de mellettük sorakoznak a többiek is: a Tsoonami, a Veddvelem, a Citybrands, sőt már gyűjtőoldalak is vannak, ahol minden ajánlatot egy helyen meg lehet találni, ilyen a Startlapkupon vagy a Qponverzum.

Amerikából jöttem…

Az ötletet Amerikából importáltuk, a 2008 óta működő Groupon (group=csoport + coupon=kupon) mintájára, bár nem ez volt az első ilyen cég. A Mercata már 1999-ben megalakult az Egyesült Államokban, de hiába állt mögötte jelentős tőke, nem bírta a versenyt, és 2001 januárjában bezártak.

A Groupon 2011 áprilisában már 35 különböző ország 300 piacán végzi tevékenységét, regisztrált felhasználóinak száma több mint 35 millió, éves forgalma pedig meghaladja a félmilliárd eurót. A cég elképesztő ütemben terjeszkedik világszerte – áll a GKIeNET Internetkutató és a Budapesti Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpontjának „Bónuszok és kuponok” kutatási összefoglalójában.  Arra is kitérnek, hogy a Groupon sikerét meglovagolva egyre több a konkurens is. Közülük kiemelkedik washingtoni központtal működő LivingSocial, akik 2011 májusában már összesen 400 városban kínáltak kuponokat. Kínában a Groupont elsőként másoló cég Tuangou néven jelent meg, azóta pedig több ezer ilyen oldal indult. További jelentős nemzetközi szereplőnek számít a területen a BuyWithMe, a Jasmere.com, a Fab.com, a Weforia, a Groop Swoop, a Groupalia, a TownHog, a TeamGrab.com, a Baredeal.com, az Agenzy.com, a DailyQ.com és az eWinWin.

Marketingcélok

Az akár több milliárd dollár kockázati tőkebefektetéssel támogatott cégek által üzemeltetett bónuszos/kuponos vásárló weboldalak új hirdetési trendet indítottak el; új szereplőkként, új hirdetési megoldással jelentek meg. Ugyanakkor viszonylag kevés olyan termék és szolgáltatás van, ahol egy kereskedő akkora árréssel dolgozik, hogy megérje neki ekkora kedvezményt adni. Éppen ezért a kereskedők az engedményt többségében marketingcélok miatt teszik meg, hogy új vevőket csábítsanak magukhoz. Belőlük remélhetőleg visszatérő vásárló lesz majd a későbbiekben, akik immáron teljes áron vásárolnak. A vevők oldaláról nézve bevezető áron próbálhatnak ki újdonságokat, sőt akár ajándékként is adhatják a kuponokat.

A kuponokat/bónuszokat kínáló oldalaknak minden esélyük megvan arra, hogy 2011-ben jelentős változást hozzanak a magyar online kereskedelemben is. Az üzleti modell tökéletesen működik itthon is, nem igényel nagyobb változtatásokat a tengerentúlon már bevált megoldásokhoz képest. A vásárlói pozitív fogadtatás a jelenleg leggyorsabban növő internetes vállalkozások közé emelték az online bónuszt/kupont értékesítő oldalakat.

A siker titka

A bónuszt/kupont kínáló oldalak üzleti modelljének működéséhez meg kellett győzni a kereskedőket, hogy adjanak jelentős árengedményt a bónuszos/kuponos oldalra való, rövid lejárati idejű hirdetés kikerüléséhez. A Groupon sikere azzal magyarázható, hogy a kereskedők a vásárlók felé legalább 50%-os akciót hirdető termék/szolgáltatás értékesítése után még tekintélyes jutalékot is fizetnek a cégnek. A Groupon esetében ez 50%-os jutalékot jelent az értékesített bónuszok/kuponok után, vagyis a kereskedő a teljes ár legalább 75%-áról lemond.

A magyarországi bónuszos/kuponos kereskedők ugyanezzel az üzletpolitikával indultak el, de a nekik járó jutalék mértékében jelentős eltérések tapasztalhatók. A többség változatlanul a meghirdetett kedvezményes ár 50%-át kéri közvetítői díjként (mint a Groupon), de az erőteljes verseny hatására már többen is vannak, akik ennél kevesebb jutalékért dolgoznak.

A bónuszokat/kuponokat kínáló e-kereskedelmi oldalaknál is érvényesül az általános séma: néhányan viszik el a teljes forgalom 80-90 százalékát, míg a többiek növekedési üteme fokozatosan elmarad a piacvezetőktől. 2011 májusában Bónusz Brigád 112 819 552 forint, a Kupon Világ 99 463 019 forint, míg a Kuponunk 9 279 300 forint árbevételt realizált budapesti akcióikon keresztül.

Okostelefonnal isA Bónusz Brigád sikeréhez nyilván jelentősen hozzájárult, hogy Magyarországon elsőként, Európában másodikként jelentek meg 2010 decemberében iPhone- és Android-alkalmazással, és ezekkel nemcsak vásárolni lehet, de a bónuszok nyomtatása is kiváltható. A cég 100 százalékos visszafizetési garanciát vállal, és Európában elsőként személyre szabott ajánlatokat vezettek be a szintén magyar tulajdonú Gravityvel együttműködve.Intő jelekA közösségi vásárlási láz hatására egyre többen vesznek igénybe luxusszolgáltatásokat, jóformán fillérekért.  Akkor sincs ok pánikra, ha esetleg nem gyűlik össze elegendő vevő, ilyenkor ugyanis visszaküldik a pénzt a számlára, a megbízást pedig törlik. De általában mind a vevő, mind az eladó vagy szolgáltató megtalálja a számítását úgy, hogy az adásvétel minden eleme átlátható, követhető és mérhető.Akadnak azonban intő jelek is. Míg itthon most kezdődik az aranykor, másutt talán már lecsengtek a szép napok: két jelentős piaci szereplő is visszavonulót fújt. Négy hónapnyi teszüzemet követően nemrég bezárták a Facebook napi vásárlási ajánlatokat kínáló oldalát, a Facebook Dealst. A Yelp 2010 júliusában kezdte tesztelni a rendszert, ez idő alatt húsz városra terjesztette ki az ajánlatát. Mostanra azonban kiderült, hogy mégsem éri meg neki a napi ajánlatok piacán maradnia.

Hozzászólások