Rossz idők járnak a kései Kádár-korszak népszerű helyeire. Panganak, kimentek a divatból a balatoni társasnyaralók, a költségvetési támogatás megfogyatkozásával válságba kerültek a kulturális központok és a művészeti alkotóházak. Azok az intézmények és mozgalmak is súlyos gondokkal küszködnek, melyeket közösségi energia, összefogás hozott létre, és csak áttételesen van közük a kultúrához. Ilyen a naturizmus, s annak legendás fellegvára, a jelentős értékű társadalmi munkával kiépült Délegyháza.
A kép illusztráció |
A még mindig közművesítés, csatornázás híján lévő kemping területén nincs étterem, csak két lakókocsiból kialakított büfé üzemel. Kevés a sátor, a panzió be van zárva. A sportpályák, a szabadtéri színpad kihalt. Csak a területet a nyolcvanas évek óta bérlő kétszázötven-háromszáz „alapító család” tart ki hűségesen Délegyháza mellett. Panaszolják, hogy évről-évre többet kell fizetniük a kempingnek és az egyesületnek: 1990-ben egy négy fős családtól évente 30 ezer forintot kértek a területért és az éves belépőért, ma 150 ezret. Nekik, az ősnaturistáknak kellene megmenteniük a valamikori tízezres tagság összefogásával létrehozott naturista telepet, de ehhez gyengék és ma már túlságosan kevesen vannak.
Bolyós János MNE elnök. Társadalmi munkás |
A megalakulást követően, 1984-ben, az állami tulajdonban lévő területen kijelöltek huszonhárom hektárt a kemping céljára, azt tizenöt évre bérbe adtak a naturistáknak. A nyolcvanas évek második felétől az MNE még költségvetési támogatást is kapott, akkor már Pest megyétől. Azonban a naturista egyesület előző vezetése – Bolyós elmondása szerint - jelentős adósságot halmozott fel, nem tudtak elszámolni a befolyó pénzekkel. Az egyesület, amikor 1997-ben Bolyós Ferenc átvette az elnökséget, válságos pénzügyi helyzetben volt. A terület ekkor már Délegyháza község önkormányzati tulajdonába került, a tulajdonos pedig felemelt bérleti díjat szedett.
Iszapöltözékben Délegyházán |
Ami Délegyháza történetét illeti, 1999-ben lejárt a kemping bérleti szerződése, az önkormányzat közölte, hogy a területet el akarja adni. Mivel az MNE nem tudta megvenni, az önkormányzattal és két magánbefektetővel együtt megalapították a Naturista Oázis Kft-t. Az egyesület társadalmi munkában végzett fejlesztéseiért 14 százalékos tulajdoni részesedfét kapott, a délegyházi önkormányzat részesedése 13 százalék,az egyik magánbefektetőé 15 százalék, és a többségi, 58 százalékos részesedés Sánta Istváné, aki a környezetvédő eljárásokat hasznosító KÖRTE Kft ügyvezetője.. Sánta túl akar adni a területen, szerinte ott kivételes adottságú lakópark létesülhetne. Terve megvalósításának azonban számos akadálya van, nemcsak az, hogy azt a naturisták, hasonlóan Délegyháza község önkormányzatához, élesen ellenzik. Egyelőre még a jelenlegi kempinget sem tudják fejleszteni, mert a területen kilenc “zárványtelek” van, amelyeknek tulajdonosaival is meg kellene egyezni. Ez mindeddig elmaradt, ezért nem létesült étterem, panzió a kemping területén, ezért elmaradott a terület infrastruktúrája. Sokan attól tartanak, hogy a tulajdonosok közötti vita esetleges rendezése sem tudja már feléleszteni a szervezett naturizmust. Ám a „délegyházai nudizás” emléke ettől függetlenül sokak felejthetetlen élménye marad.
Pelle János
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
