Navracsics Tibor. Korrekciós mechanizmusra van szükség. © Szegő Péter |
Az előrehozott választás „egy polgári demokrácia korrekciós mechanizmusa egy válsághelyzet békés megoldása érdekében”. Kiindulópontja, hogy tartalmilag vagy szerkezetileg megváltozott a politikai helyzet a legutóbbi választásokhoz képest – mondta Navracsics. Az osztrák példa alapján úgy vélte: ha széthullik a koalíció, „politikai értelemben széthullik a kormányprogram is”.
A kettős szerepű – politológus és frakcióvezető – Navracsics szerint az előrehozott választásoknak három föltétele van: az előző választások óta megváltozott politikai helyzet; megerősítésre vagy lecserélésre szoruló, megingott kormányzati pozíció; végül, az előrehozott választások szükségességének belátása a kormánypárt vagy a kormányfő részéről. Hozzátette: az első két föltétel fönnáll, a harmadik nem. Úgy vélte: nincsenek szakpolitikai kérdések. A politikai közbeszéd egyetlen témája, hogy megy-e a miniszterelnök, vagy marad. „Ha megy, mikor megy, ha marad, meddig marad.”
A hvg.hu azt kérdezte a frakcióvezetőtől, hogy – tekintettel a kormányprogramról két és fél éve lezajlott országgyűlési vitára majd ezt követő szavazásra, illetve arra, hogy közjogilag most is a 2006 tavaszán megalakult kormány áll fönn – miért óhajt a Fidesz a Gyurcsány-féle Megegyezésről parlamenti vitát és szavazást?. „Már nem a 2006-os kormányprogram valósul meg. A kisebbségi kormány programjának tekintjük a Megegyezést, ezért akarunk szavazni róla” – felelt Navracsics.
Az Országos Választási Bizottság első, 1989 és 1999 közötti elnöke, a Közép- és Kelet-Európai Választási Szakértők Egyesületének főtitkára, Tóth Zoltán az „előrehozott választás” fogalmát többféleképpen: jogpozitivista, állam- és jogtudományi, politológiai és történelmi megközelítésből értelmezte. Az Alkotmány nem ismeri előrehozott választást – fejtette ki. Közép- és Kelet-Európa új demokráciáiban eddig csak három országban, Lettországban, Magyarországon és Romániában nem voltak előrehozott választások. Az előrehozott választások nem föltétlenül jelentenek politikai instabilitást: Kanadában például az elmúlt négy évben három választás volt, holott Kanada stabil demokrácia.
Tóth szerint technikai okokból kizárt, hogy 2008-ban Magyarországon választásokat tartsanak. A legkorábbi elképzelhető időpont 2009 márciusa. Hozzátette: szükség lenne egy tisztességes kampányfinanszírozási törvényre. (Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor a hvg.hu-nak azt mondta: kétharmados törvényről lévén szó, a jelenlegi helyzetben nehéz azt módosítani. Ennek ellenére, folyamatosan zajlanak ötpárti tárgyalások a kampányfinanszírozási törvény módosításáról.)
A hvg.hu azt kérdezte az OVB volt elnökétől, hogy – főleg történelmi perspektívából nézve – egy ország stabilitásának nem fokmérője-e, hogy hány előrehozott választása volt egy bizonyos idő alatt. Tóth Zoltán válaszában rámutatott: kétfajta stabilitás van. Egyrészt társadalmi-gazdasági stabilitás, „a hétköznapok stabilitása”, másrészt a politikai stabilitás. Tóth szerint szerencsésebb országok esetében a kettő egybeesik. Olaszország a klasszikus példája annak, ahol az első megvan, de a második hiányzik. Magyarország – a 2006 őszi zavargások ellenére – politikailag stabil, ez „talán most egy kicsit módosul” - fogalmazott. „A demokrácia fejlődése szempontjából elengedhetetlen a választói bizalom. Az igazi veszély nem az utcai zavargásokban van, hanem abban, hogy a parlamenti pártok közt nincs egyetértés a rend fönntartásának mikéntjét illetően. Néhány alapkérdésben egyet kéne érteni” – tette hozzá. Tóth az előrehozott választást „végső eszköznek” tartja.
A Lajtán túl hogyan csinálják? (Oldaltörés)
Gábor Jenő Dzsingisz. "Nem az ellenzék dönti meg a kormányt." © Szegő Péter |
A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, Kiss J. László a legutóbbi, 2005 őszi, szintén előrehozott németországi választást elemezve arra mutatott rá, hogy minden törvényjavaslatot a tartományok delegáltjaiból álló Bundesratnak is meg kell szavaznia. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott tartományi választáson előretörtek a kereszténydemokraták (CDU) , a szociáldemokrata párt (SPD) kisebbségbe került a Bundesratban. Ráadásul a gazdasági reformok elfordították a szociáldemokratáktól saját, hagyományos bázisukat, így Schröder lemondott, s jöttek az előrehozott választások, ahol Kiss megfogalmazásában „a német választók választottak, de nem döntöttek”. Jött tehát a Szövetségi Köztársaság történetében második – először 1966 és 1969 közt kötötték – szocdem- kereszténydemokrata nagykoalíció. Legközelebb várhatóan egy év múlva lesznek választások. „Az SPD helyzete nem jó, az CDU-CSU-é viszont jónak látszik” – zárta előadását az intézetigazgató.
Görögországban tavaly szeptemberben volt parlamenti választás és úgy néz ki, hogy 2009 nyarán ismét az urnákhoz járulnak a görögök – derült ki Fokasz Nikosz szociológus, a Magyarországi Görögök Kutatóintézete igazgatójának előadásából. Olaszországban folyamatosan koalíció kormányoz, ráadásul ezek a koalíciók általában elég tarkák – mutatott rá Hajnóczi Kristóf, az ELTE olasz tanszékének doktorandusza. Úgy vélte: a legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban az olasz képviselők nem pártkötődésük, hanem lelkiismeretük szerint szavaznak.
Habár Lengyelországban nem sima, hanem kétharmados többség kell a Szejm föloszlásához, 2006. szeptember 7-én mégis átment a kérdés a 460 képviselőn, akik közül 377 megszavazta azt. Alig másfél hónap múlva, október 21-én már meg is tartották a választásokat – mondta el Kovács Orsolya Zsuzsanna, a Nézőpont Intézet Lengyelország-referense..A szeptember 28-án esedékes, előrehozott ausztriai választásokat szocialista-néppárti nagykoalíció előzte meg – derült ki Gruber Inesnek, az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem hallgatójának az előadásából. Mindkét párt hét-hét tárcát vitt. A folyamatos patthelyzet odavezetett, hogy július 7-én a Néppárt fölmondta a koalíciót. Gruber a különböző koalíciókat számba véve arra a megállapodásra jutott, hogy a választások után egyetlen lehetőség lesz, mégpedig a nagykoalíció folytatása, de kérdés, hogy az működőképes lesz-e.
Szegő Péter
