Ismét felvetődött: csak azok kapjanak családi pótlékot, akik rászorulnak. Csakhogy mutyizó társadalmunkban nehéz a jövedelmekről reális képet kapni, milliomosok vannak minimálbérre bejelentve. Emellett a szükségszerű adminisztráció pontosan az információhiánnyal küzdő, legrászorultabb rétegnek okoz igazán nehézséget. Nagy az intézkedés politikai kockázata is. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter asszony a Szólás szabadsága című televíziós műsor január 18-i


© kisalföld.hu
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter asszony a Szólás szabadsága című televíziós műsor január 18-i adásában újra felvette: a kormány megfontolja, hogy a családi pótlékot „rászorultsági alapon” folyósítsa, ne járjon többé minden gyermekes szülőnek, alanyi jogon. Úgy tűnik, ezúttal komoly a szándék az elképzelés megvalósítására, amit a szabad demokraták már hosszabb ideje szorgalmaznak, de amelynek a szocialisták mindeddig rendületlenül ellenálltak.

A családi pótlék „szelektívvé tétele” melletti érv, hogy a 2009-es költségvetés – melyet egyébként a koalícióból kilépett SZDSZ aggály nélkül megszavazott – máris alapos átalakításra szorul. Legalább 200 milliárdos hiány támadt, nem kis mértékben azért, mert a kormány, miután takarékossági intézkedésként tavaly novemberben meghirdette a köztisztviselők tizenharmadik havi bérének elvonását, utóbb úgy döntött, „a tartalék” terhére mégiscsak folyósítja az összeg jó részét alkalmazottainak.

Igaz, a családi pótlék rendszerének átalakítása csak 60 milliárd forint bevételt hozna, viszont veszélybe sodorná a társadalmi szolidaritást, melyre válság idején nagy szükségünk van. Nem tudni továbbá: valóban befolyna-e ez az összeg az államkasszába? Hol és milyen alapon húzzák meg a határt, ameddig jár, és ami után már nem jár a családi pótlék? Egyáltalán: ha ilyen kézenfekvő az alanyi jogon járó családi pótlék megszüntetése, 2002 óta miért nem szánták rá magukat az egymást követő kormányok? Nem járhat vele Gyurcsány Ferenc ugyanúgy, mint az egészségügyi vizitdíjjal, melynek bevezetése nyomán akkora felháborodás támadt a magyar társadalomban, hogy a népszavazáson elszenvedett vereségtől felbomlott a koalíció?

Vessünk röpke pillantást a szakirodalomra. A szociálpolitika mindenféle állami támogatásnál mérlegre teszi, hogy az univerzalitás vagy a szelektivitás elvét kövesse-e, hiszen mind kettő mellett lehet érvelni. Az univerzalitás lényege, hogy egy adott országban vagy egy adott településen mindenki, vagy egy jól körülhatárolt csoport minden tagja ellátásban részesül anélkül, hogy egyéni körülményeit különösebben vizsgálnánk. Hátránya, hogy drága az ellátás, hiszen azok is részesülnek benne, akik arra nem szorulnak rá, ezen az alapon igazságtalannak is nevezhetjük. Előnye viszont, hogy egyszerű és olcsó, hiszen csak azt kell megállapítani, hogy valaki a célcsoportba tartozik-e. Nemcsak a családi pótlék ilyen univerzális támogatás, de a GYES és a GYED is, melyeket ugyanezzel a logikával bármikor át lehet alakítani „rászorultsági alapúvá”.

A gyermekek neveléséhez jutott többi támogatás, illetve a szociális segélyek, a munkanélküli ellátás stb. odaítélésekor Magyarországon a szelektivitás, azaz az egyéni kiválasztás elve érvényesül. A gyakorlatban bonyolult bizonyítási eljárással állapítják meg, hogy az egyének, a családok életkörülményei indokolják-e a segítséget. Magyarországon ez a feladat az önkormányzatokra hárul, feltehetőleg a családi pótlékra való jogosultságot is ők állapítanák meg. Előnye, hogy olcsóbb az ellátás, mivel kevesen részesülnek benne. Egyúttal, jó esetben igazságosabb is, mert indokolatlanul nem nyújt ellátást. Hátránya a bonyolult bizonyítási eljárás, amely gyakran lehet szubjektív, stigmatizáló. Időnként azok részesülnek ellátásban, akik „jobban sírnak”. Csökkentheti a társadalmi szolidaritás érzését, mert sokan sajnálják másoktól, az „érdemtelenektől” a juttatásokat.

A Szúcs Erika, és tanácsadói által javasolt megoldás a kontinentális Európában egyedülálló lenne. De vannak róla tapasztalatok Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon. Az említett országokban közismerten nagyok a társadalmi különbségek. Ha nálunk is szelektívvé válik a családi pótlék folyósítása, hasonló fejlemény várható nálunk is, azaz a szakadék tovább mélyül a szegények és a gazdaságok között. Elvileg tényleg igazságtalan, hogy a dúsgazdag család gyereke után is jár családi pótlék.

Csakhogy a rászorultsági elv több sebből vérzik. Köztudott, hogy a szegények nagy része információhiánnyal küzd. Nem igen boldogulnak az adminisztrációval, sokan nehezen tudják kitölteni az igényeik érvényesítéséhez szükséges kérvényeket. Felmérések szerint az USA-ban a segélyek 30-40 százaléka el sem jut el a rászorulókhoz. (Ennek egyik oka az információhiány, másik az, hogy az emberek nem vállalják azt a megbélyegzettséget, ami a segélyezettség állapotával jár.) Ha a juttatásokból kirekesztik a lakosság leggazdagabb 5-10 százalékát, az nem jár megtakarítással, ugyanis a többlet adminisztráció ezt a pénzt fölemészti. Nagy-Britanniában a támogatási összegek 11-45 százalékát viszi el az adminisztráció.

Súlyos kockázata van annak, ha nemcsak a leggazdagabbakat, de a középosztályt is kirekesztik a családi pótlékra jogosultak köréből. Itt nagy szavazótömegről van szó, a középosztály tagjai ugyanis sokkal nagyobb arányban mennek el szavazni, mint a szegények. Amennyiben a családi pótlékot úgy alakítják át, hogy nem jár már a közepes fizetésű köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak sem, a kormány a saját politikai bázisát fordíthatja maga ellen, úgy, hogy eközben nem számíthat a legszegényebbek „hálájára” a 2010-es választásokon.

Számos érvet sorakoztat fel a szakirodalom a „szelektív családi pótlék” ellen, melyek a világ minden táján megfontolandóak, de különösen egy olyan országban, ahol olyan alacsony a népszaporulat, mint nálunk. És van egy konkrét, speciális, hazai körülmény is. Az, hogy 1990 óta lényegében senki, sem az önkormányzatok, sem az APEH, de még a bankok sem képesek megállapítani, milyen forrásokból, mennyi jövedelmük van az állampolgároknak.

Az aktív keresők száma köztudottan alacsony. Közel egyharmaduk a minimálbérnek megfelelő összeget keres papíron, de a többi sem sokkal többet. Alig több mint egy milliót tesz ki a tisztességen adózó, minden járulékot és egyéb hozzájárulást fizető munkavállalók száma, Közülük mintegy 800 ezer a költségvetéstől húz fizetést, azaz az ő esetükben az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. Elsősorban őket sújtaná, ha a középosztályt is érintené a tervezett intézkedés. Márpedig a tizenharmadik havi fizetés elvétele, majd részleges visszaadása azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya nem szívesen húz ujjat ezzel a társadalmi réteggel.

Pelle János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

Marabu FékNyúz: Tarlós mondja

Marabu FékNyúz: Tarlós mondja

Hongkongban ismét tüntettek, a rendőrség könnygázt vetett be

Hongkongban ismét tüntettek, a rendőrség könnygázt vetett be

Budapesten is tüntettek a klímaváltozás ellen

Budapesten is tüntettek a klímaváltozás ellen

Leszakadt felsővezeték miatt rövid időre teljes szélességében lezárták az M1-est

Leszakadt felsővezeték miatt rövid időre teljes szélességében lezárták az M1-est

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok