hvg.hu: Erich Follath, a cikk szerzője Budapestet antiszemitának és a rémálmok fővárosának nevezi. A Jobbik előretörését különösen aggasztónak tartja. Nincs egyedül ezzel a véleményével, más, lapokban is hasonló hangvételű írások jelennek meg. Vajon miért?   

Schmidt Mária: Szomorúnak, de egyben szánalmasnak is tartom a Spiegel írását. Ismét a szokásos sablonok tűnnek fel: az antiszemita kártya előrántása, és a - a megszokott beszélgetések a vissza-visszatérő hivatalos rettegőkkel, jól ismert szereplőkkel: Konrád Györggyel, Tamás Gáspár Miklóssal.  Az embernek deja vu érzése van.

Schmidt Mária

Érdekes, Budapest a rémálom fővárosa, Németországban pedig éppen most gondolják úgy, hogy megszabadulnának a bevándorlóktól.  Vége a multikulti támogatásának, ahogy azt most Merkel német kancellár bejelentette.  Sárközy kitoloncolja az uniós roma polgárok egy részét. A nyugati sajtó –tisztelet az üdítő kivételnek- még mindig azt gondolja, hogy felsőbbrendű, innen az állandó kioktatás, a demagóg, monopolizált történelem-szemlélet. Ami a németeket illeti, engedje meg, hogy Vajda Mihály egy húsz évvel ezelőtti írásából idézzek. ”Egy mindörökre stigmatizált nemzetnek nincsen más kiútja, mint hogy vagy megsemmisíti önmagát, vagy azonosítja önmagát elődeinek legszörnyűbb tetteivel is”. Ezt teszik a németek évtizedek óta saját magukkal, és ezt akarják tenni velünk is. Csak mi nem hagyjuk.

 Ami a Jobbik előretörését illeti, az elmúlt nyolc év a felelős azért, hogy a Jobbik bekerült a parlamentbe.  Kihívó fellépésükben van polgárpukkasztás, nonkonformizmus, türelmetlenség. Mindenekelőtt azonban tiltakozás az álszent nyelv ellen, amit a politikailag korrekt beszédmód kényszerített a magyar társadalomra. Ne feledkezzünk meg  a tengernyi sérelemről, ami a nemzeti érzést érte a Gyurcsány-kormány idején. Akkor senki sem akart farkast kiáltani. A Fidesznek óriási a felelőssége, hogy kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából. Egyelőre jól  is csinálják.

 hvg.hu: Konrád György  a cikkben azt nyilatkozta, két diktatúrát már túlélt, s véleménye szerint talán most jön a harmadik…Következnek,  a la Weimar, a demokrácia utolsó órái?

 S.M.: Nem is értem ezt a párhuzamot. Végre itt az áhított szabadság, demokráciában élhetünk, és a Spiegel szerint ez emlékeztet a weimari köztársaság végóráira? Amit éppen az jellemzett, hogy a szociáldemokrata kormány nem merte a felelősséget vállalni a gazdasági válság miatt elkerülhetetlen intézkedésekért, és ezért új választásokat írt ki. A Fidesz kormányt éppen nem a felelősség áthárítás, a halogatás és a semmittevés jellemzi. Nagyon nagy felelőtlenségnek érzem a Spiegelben elhangzott riogatást. Talán ideje lenne a tényleges problémákra koncentrálni.  Még nem vagyunk túl egy globális válságon, amely – köszönhetően a Gyurcsány-kormány tevékenységének – nálunk általános bizalmi krízist is előidézett: gazdasági, társadalmi, alkotmányos válságot éltünk meg. Miközben ezt orvosoljuk, már a jövőre is összpontosítanunk kell, mert ha nem találjuk meg a huszonegyedik század kérdéseire a választ, végleg lemaradunk. Igen manipulatívnak tartom Várkonyi Zsolt megszólaltatását is a cikkben, nem is értem, azokat miért nem kérdezi meg a Spiegel, akik a békés együttélésért, a nemzeti összetartásért dolgoznak? Konrád Györgynek is talán ezen kellene fáradoznia.

 hvg.hu: Kertész Imre szerint ma "szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá … semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek, átfestenek, hogy semmi se látszódjék. Budapest olyan város, amelynek nincs emlékezete". Minek véli Kertész keserű szavait?

 S.M.: Nagyon nagyra értékelem Kertész Imre munkásságát, és számtalanszor hangot adtam annak, hogy nem bánunk méltón tehetségeinkkel. Értem az ő keserűségét. Kertész Imre írásai rengeteget segítenek abban, hogy megértsük mindkét diktatúra természetrajzát. Kollegáimmal a Terror Háza Múzeumban, a XX. Század Intézetben és a XXI. Század Intézetben azon dolgozunk, hogy , büszkék legyünk a hőseinkre, eszmét cseréljünk,  meghalljuk egymást -- hogy megtanuljunk emlékezni