hvg.hu: A kormány részéről több ellentmondó nyilatkozat jelent meg, most sem lehet tudni, hogy 14 hónapra szól a moratórium, vagy pedig végleges intézkedésről van-e szó, azaz az állam több pénzt nem bocsát a magán-nyugdíjpénztárak rendelkezésére, és végül majd mindenkinek át kell jelentkeznie az első pillérbe…  

Ludvai Judit: A hétfőn elfogadott törvény alapján az állampolgárok szabadon választhatnak a tisztán TB és a vegyes rendszer között, ami azt jelenti, hogy a pályakezdők számára a továbbiakban nem lesz kötelező a pénztárválasztás, továbbá a jelenlegi pénztártagok is lehetőséget kapnak arra, hogy visszalépjenek a tisztán állami rendszerbe.

Ludvai Judit

Ludvai Judit

A kormány hétvégi médianyilatkozataiban azonban az is egyértelműen elhangzott, hogy az állam kompenzálni fogja a nyugdíjpénztári tagokat a kieső járulék tekintetében, amelynek nyilvánvalóan az elmaradt hozamokra is ki kell terjednie. A tagok érdekében is bízunk abban, hogy ez valóban csak 14 hónapra szóló moratórium és a tagok megfelelő kompenzációjáról gondoskodik majd az állam.

hvg.hu: Mennyiben riasztja ez vissza az embereket  attól, hogy több évre előre ők maguk gondoskodjanak öregkori egzisztenciájukról?  

L.J.: A nyugdíjcélú megtakarítás rendszerének stabilnak kell lennie, hiszen az egyénnek, a munkáltatónak, a költségvetésnek is hosszú évtizedekre kell előre   terveznie. A gyors és a rendszertől teljesen eltérő, gyökeres változtatások elbizonytalanítják az állampolgárokat, hiszen nemcsak a nemzetgazdaság, az egyén is komoly problémákkal küzd. Arra a következtetésre juthatnak,  hogy nem érdemes önként takarékoskodni, mert bizonytalan, hogy mi lesz a kimenetele. A mostani döntés azért is sajnálatos, mert a szektor sokat tett az elmúlt években azért, hogy bevezesse a második nyugdíjpillért, amely felváltotta a korábbi generációk által megszokott állami gondoskodást, és sokat tett azért is, hogy megértesse az emberekkel, hogy a jövő az öngondoskodásé. E 12 éve működő rendszernek a radikális megváltoztatása komoly erkölcsi károkat okoz.

hvg.hu: Felvethet az intézkedés alkotmányos aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a magántulajdont érinti?

L.J.: A jogi szakértők szerint a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedése komoly alkotmányossági aggályokat is felvet. Az Alkotmány 9. paragrafusa szerint a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Az Alkotmány 13. paragrafusa szerint pedig a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Márpedig a törvény a kártalanításról egyáltalán nem rendelkezik, így nem látjuk biztosítva a kompenzációt.

hvg.hu: A Political Capital szerint ez a kormányintézkedés az első lépés lesz egy svéd-mintájú nyugdíjreform felé, amikor az adott évben befolyt járulékokból fizeti az adott évben esedékes nyugdíjakat, de a befizetéseket egyénenként nyilvántartják, és a nyugdíj összegét később a hozammal növelt értéke alapján számítják.

L.J.: Erről csak kormányzati felelős személy tudna érdemben nyilatkozni.  Véleményünk szerint az egyéni számlás rendszer nagy előrelépés lehetne egy átláthatóbb nyugdíjrendszer első pillére felé, amely egy virtuális számlán vezeti az egyéni járulékfizetést. Ez azonban nem helyettesíti a tőkésített magánpénztári rendszert, ahol a tényleges megtakarítás és annak hozama is az egyéni számlákra kerül, tehát valódi tőke áll mögötte. Ez jelent valódi felkészülést a demográfiai helyzet romlására. A már létező és jól működő magán-nyugdíjpénztári rendszer (II pillér) és egy jól megalkotott névleges egyéni számlás rendszer (I pillér) azonban jól kiegészítik egymást.

hvg.hu: Mi a véleménye arról, hogy valóban mind a 3 millió tag rosszul jár-e a visszalépés lehetőségével? Egyáltalán, elképzelhető, hogy a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag veszít, ha átjelentkezik?

L.J.: Azzal még egyet is értünk, hogy legyen szabad a választás, és ha akarnak, lépjenek vissza azok a tagok, akiknek nem lesz legalább 15-20 év megtakarítási évük a magánpénztári rendszerben. Ők is többszázezres nagyságrendet képviselnek.  Problémát abban látunk, ha az intézkedés, akár direkt, akár indirekt módon a pénztárak ellehetetlenítésével jár és minden pénztártagot visszalépésre kényszerít. Garantálni kell, hogy a magánpénztárakat választó tagok a kieső és jövőbeni magán-nyugdíjpénztári hozzájárulásukat megkapják saját számlájukra.

Fürjes Judit