Tetszett a cikk?

Milyen módon szerepeljen közös múltunk az új alkotmány előszavában? - erről kérdeztük olvasóinkat az előző hét folyamán a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezésében. A felhívásra érkezett hozzászólások egy meglehetősen töredezett történelemértelmezést érzékeltetnek. Ezen a héten – talán még nagyobb fába vágva a fejszénket – közös értékeink preambulumbeli szerepét bocsájtjuk vitára.

Úgy tetszik, Magyarországon ahány ember, annyi történelemértelmezés. A múlt heti hozzászólások inkább specifikusan egy-egy múltunkat érintő kérdéssel foglalkoztak, semmint átfogóan a témakörrel. Főként a már korábban kialakult spontán történelmi viták továbbvitele volt jellemző, és kevés új szempont jelent meg. „Szerepeljen a történelmi múlt az alkotmányban, de nem mindegy, hogy hogyan. Én elvárom, hogy legyen egyértelmű, értékalapú állásfoglalás és útmutatás a nemzeti történelemmel kapcsolatban.” Fontosnak tartják az olvasók a kérdést, mégsem tudnak konszenzusra jutni abban, mi is lehetne az a közös történelemkép, amelyet a preambulum közvetít.

Ha például a Szent Koronát, vagy a kereszténységet beemelik a preambulumba, az azt jelenti, hogy azonosul vele az alkotmány, vagy azt, hogy pusztán történelmi szerepét méltatja? A történelmi érdemek hangsúlyozásának fontosságát erősíti a múlt „eltörlésére” való törekvés gondolatának szembeállítása a hagyományőrzéssel is. „A kozmopolitizmus gyökértelenségénél maradunk-e, vagy pedig – mentve a menthetőt – helyreállítjuk az egyensúlyt, a múlt számon tartásával, feldolgozatlan traumáink feldolgozásával képezünk kapcsot a mába és a jövőbe? Ez nem egy-két napos, de legalább ugyanúgy egy-két generációs folyamat, mint a múltat végképp eltörlő mítosz megteremtése volt.”

S hogy mennyire nem egyszerű a történelmi múlt közös értelmezése, mutatja, hogy az Egyesült Államokban jelenleg komoly vita folyik az alkotmány kapcsán, mégpedig a Képviselőház alakuló ülésén tartott nyilvános felolvasás miatt. A felháborodás tárgya a történelmi hűséghez való ragaszkodás, pontosabban az, hogy a hatályos, többszörösen módosított alkotmány szövegét olvasták fel, és nem az alapító atyák által megfogalmazott eredetit. Az ugyanis nemcsak nem adott szavazati jogot a nőknek és az afro-amerikaiaknak, de olyan kitételt is tartalmazott, miszerint egy fekete bőrű személy mindössze 3/5-ét éri egy fehérnek. Erre természetesen egyetlen képviselő sem büszke, de az „élő alkotmányt”, azaz a korral egyidejűleg változó alaptörvényt favorizálókkal szemben sokan úgy gondolják, hogy ha nem ismerik történelmi múltjukat, nem is tanulhatnának belőle.

Látható volt, hogy a politikai napirendet meghatározó események, a médiatörvény, valamint annak külföldi reakciója körül kialakuló viták átmeneti eltolódást okoztak az érdeklődésben a héten, holott hetente feltett kérdésünk szorosan összefügg e témákkal is. Netán nem a szólás, a sajtó, a vélemény és a vallás szabadsága volnának legfontosabb alkotmányos alapértékeink? Ahhoz ugyanis, hogy nemcsak múltunkat, de jövőnket is értelmezni tudjuk, az alapvető emberi értékekhez való viszonyulásunkat, a szabadsághoz, az egyenlőséghez, az igazságossághoz, a békéhez, a szolidaritáshoz és az emberi jogokhoz való viszonyunkat is tisztázni kell. E héten ezért arra kérdezünk rá, hogy miként jelenjenek meg a preambulumban eme közös értékeink.

Közös? Értékek?

Az elmúlt heti termésből látható: a történelmi múlt terén nehéz konszenzust teremteni. Felmerül a kérdés: vajon ez mondható el a jelenben ható, közös értékeinkről is? Egyáltalán: vannak-e közös értékeinek, vagy pedig mindenki egyéni értékrendjét szeretné viszontlátni az alkotmány előszavában? És még fontosabb kérdés, hogy a közösnek vélt értékeknek valóban a preambulumban van-e a helyük. Attól lesz-e érték valami, hogy bekerül az előszóba, vagy a preambulumba csak már eleve megkérdőjelezhetetlen értékek kerülhetnek? Nem könnyű feladvány.

Az érték mindig is viszonylagos kategória volt, de az Európai Unió tagállami preambulumainak többsége rögzít valamilyen értéktartalmat. Még a hatályos (egyesek által technokratának nevezett) alkotmányunk is, amely a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam elérendő értékeiről beszél. A tagállami preambulumok értékdeklarációi három nagyobb csoportba oszthatók: túlnyomórészt klasszikus polgári és jogállami értékek (demokrácia, jogállam, szabadság és szuverenitás, függetlenség, igazságosság, testvériség, emberi jogok); materiális értékek (a polgárok jólétének előmozdítása, a kulturális javak védelme); és posztmateriális értékek (természeti javak védelme, felelősség a jövő generációk iránt). Mindezek bő összefoglalását adja a cseh preambulum: „a sérthetetlen emberi jogok és a szabadság szellemében, mint a hazája az egyenlő és szabad állampolgároknak, akik tudatában vannak a mások iránti kötelezettségüknek, és felelősségüknek az egész közösség irányában, mint szabad és demokratikus állam tagjai, ami az emberi jogokra és a civil társadalomra épül, mint az európai és a világ demokráciái családjának tagja, elhatározva, hogy közösen megvédi és fejleszti az örökölt természeti és kulturális, anyagi és szellemi javakat, elhatározva, hogy tartja magát a jogot őrző államnak az idők során bevált elveihez.

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság szerint a preambulum utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire, továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére.

A fentiekből látható, hogy az európai kultúrkörben vannak olyan közös értékek, amelyekre egy preambulumot (és alkotmányt) alapozni lehet. A mi preambulumunk értéktartalmának megállapításakor mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy mi a célja az értékek rögzítésének: irányadó vagy statikus értékeket akarunk-e a preambulumban látni. Az elmúlt hónapok és hetek kemény bel- és külpolitikai vitái különös aktualitást adnak e dilemmának. Vajon egy „értékes” preambulum, illetve alkotmány képes lett volna-e, képes lenne-e elejét venni olyan késhegyre menő vitáknak, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a visszaható hatályú jogalkotás, vagy a médiatörvény körül kialakult bel- és külföldi légkör. A preambulumban rögzítendő értékek irányt tudnának mutatni ilyen helyzetekben, vagy csupán írott malasztok maradnának? Mondja el véleményét!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Méltányosság Politikaelemző Központ Vélemény

Mi legyen a preambulumban? Mondja el a véleményét!

Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?

Korlátozza, de nem függeszti fel a Richter méhmióma-gyógyszerének használatát az EU

Korlátozza, de nem függeszti fel a Richter méhmióma-gyógyszerének használatát az EU

20 éves lett a Wikipédia, amit ma is önkéntesek szerkesztenek

20 éves lett a Wikipédia, amit ma is önkéntesek szerkesztenek

Biden megkapta az elnöki Twitter-fiókot, de Trumppal ellentétben ő "nulláról" kezd

Biden megkapta az elnöki Twitter-fiókot, de Trumppal ellentétben ő "nulláról" kezd