Hont András
Hont András

A Fidesz addig uralta a pillanatot, míg a nyakunkra hozta a szélsőjobboldalt. A baloldali ellenzék lehetetlen helyzetbe került, de a csapdából a politikai oldalak csak közösen tudnak kikeveredni.

„A Fidesz és a KDNP a garancia arra, hogy Magyarországon se jobbról, se balról a szélsőségek ne juthassanak meghatározó szerephez a közéletben.”

(Orbán Viktor 2014. április 7.)

 

A tény: 2015 verőfényes áprilisi vasárnapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom megszerezte első egyéni országgyűlési képviselői helyét. Az a párt, amellyel az Európai Parlament megannyi extrém, szélsőséges, kirekesztő szervezete sem volt hajlandó közös frakciót létrehozni. Nincs mit szépíteni, egy nyíltan rasszista, sovén alakulat nyert tegnap a tapolcai körzetben.

Amennyiben kétségeink volnának ezzel kapcsolatban, esetleg bárkit megzavarna Vona Gáborék imázsépítése, vagy az az igyekezet, amellyel a pártelnök zabolázni próbálja őszintébb párthíveit, elég elmélyedni a most megválasztott Rig képviselő úr posztolási szokásaiban.

Természetesen majd megszokjuk ezt a helyzetet is, hiszen évek óta megszokunk mindent, alkalmazkodunk egyre bizarrabb körülményekhez, és normálisnak fogadjuk el, amit korábban elképzelhetetlennek gondoltunk. Amikor februárban a közeli Veszprémben, szintén időközi országgyűlési választáson a Jobbik jelöltje harmadik helyre futott be 14%-os eredménnyel, többen a párt megtorpanásáról értekeztek, nem is nagyon érdemesítették figyelemre a szélsőjobbos aspiráns teljesítményét. Pedig az a 14% megegyezik azzal a támogatottsággal, amelyet a Jobbik a 2009-es EP-választáson kapott; akkor általános döbbenetet és dermedtséget okozva.

A megszokhatatlan megszokását nagyban könnyíti, hogy tudjuk jól: a Jobbikra voksolók többségükben nem fasiszták, hanem protestszavazók, akik keresik, és meg is találják a hatalommal szembenálló esélyes jelöltet. A mostani szituáció annyival volt bonyolultabb, hogy ilyen, egyértelműen esélyes kihívó nem akadt. Ajkán a szocialisták, Tapolcán pedig a jobbikosok számítottak erősebbnek, és a végeredmény igazolta is ezeket a várakozásokat. A Jobbik sikerében egy hatalmas méretű tapolcai diadal játszott döntő szerepet: 55%-ot szereztek, szemben az őszi 40 és a tavaly tavaszi 30%-kal. Ez újabb intő jel: a megszerzett településeiket nem egykönnyen engedik ki a kezükből, azok biztos bázisul szolgálnak a további építkezéshez.

Ha folytatjuk a kedélyes, felszíni elemezgetést, és a választási eredményre (és úgy általában honi politika történéseire) mint egy szokványos európai demokrácia fejleményére tekintünk, úgy a baloldalnak sincs oka a pánikra, sőt. Az MSZP dominálta régi baloldal, de még az LMP is, nagyjából úgy szerepelt, ahogy az általános országgyűlési választáson, csak a Fidesz ment össze mellettük. Ami azt jelenti, hogy országosan az MSZP és szövetségesei jelenleg egy súlycsoportban találhatóak a Fidesszel, mivel ebben, a Fideszre szabott körzetben van 8% a kormánypárt és a baloldali ellenzék között (egy éve még 16 volt!), azaz a hagyományosan utóbbinak kedvezőbb területeken már az MSZP vezet, míg az LMP változatlanul ott billeg a bejutási küszöbön. Ráadásul a magasabb részvétel – amely egy menetrend szerinti választáson borítékolható – az ellenzéknek kedvez.

Azonban, ha azt nézzük, hogy mindez hová futhat ki, nem az egyes pártok, hanem az ország számára milyen következményeket tartogat, úgy a lehetőségek hervasztóak. Létezik egyfelől az – az alább kifejtendő – variáció, hogy a Fidesz újból magára talál valamelyest, vagy pedig széttépődik a centrális erőtér, és a Jobbik és a baloldal között indul verseny azért, hogy melyikük válthatja le a Fideszt. Ennek viszont már középtávon is csak a széljobb lehet a nyertese, a demokratikusnak nevezett oldalnak ugyanis egymást szinte kizáró feltételeknek kell megfelelnie.

Adott egyrészt az a törésvonal, amely a kormány hívei és mindenki más között húzódik, és ebben a „mindenki másban” a Jobbik legelkötelezettebb követőitől a Gyurcsány-párt fanatikusaiig mindenki beleszámít. Másrészt pillanatokon belül előkerül egy másik fölosztás – ha máshonnan nem, hát a pártok kölcsönös revolverezésében –, amelyikben a szalonképes erők állnak szemben a szélsőjobboldallal. A baloldalnak úgy kéne lavíroznia, hogy a Jobbik-kompatibilis elégedetleneket megnyerje, vagy megtartsa, mindeközben ne számolja föl a saját identitását és kapcsolatát mértékadó körökkel. Még ha képes is úrrá lenni a helyzeten, és átmenetileg a vetélytársai fölé kerekedni, ebből akkor sem sülhet ki olyan megoldás, amely egyszerre szolgáltatja a Fidesz hatalmi hálózatának megszüntetését, a hiteles és őszinte beszédet az ország bajairól, és erőt a kormányzáshoz. Ez maximum egyciklusnyi haladék a Jobbiknak.

Ahogy a Fidesz megerősödése is. Orbán Viktor zseniális taktikus, tényleg az. Nem elképzelhetetlen, hogy visszatornázza magát és pártját a reményzónába, és a szavazatok számukra szerencsés megoszlása esetén ez bármit jelenthet. Csakhogy a Fideszen kívül lévők haragjával már nem tud mit kezdeni. Olyan mélyen avatkoztak be az emberek mindennapjaiba, annyira sajátjuknak tekintették az országot, hogy a újabb Fidesz-diadalok esetén a Fidesszel szembeni gyűlölet alig lesz kezelhető, és azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a NER-en kívül esőknek már nem pusztán a kormánnyal és a kormánypártokkal lesz bajuk, hanem azok támogatóival is. Az ország már így is egy csöndes, szellemi-érzelmi polgárháború szélén áll, a Fidesz azt kockáztatja, hogy ez átfordul nem is annyira csöndesbe.

Továbbá a Jobbik-jelenség más megvilágításba helyezi a Fidesz eddigi sikereit is. Azt mondtam, hogy Orbán zseniális taktikus, ám stratégának, távlati gondolkodónak csapnivaló. Az a kísérlet, amelyet 2010 óta folytat, szükségszerűen vezetett a Jobbik előretöréséhez, habár ebben az óbaloldalnak is volt némi szerepe. G. Fodor Gábor ezúttal pontosan fogalmazott: a cél a pillanat uralása. Ám hiába nyerték meg a pillanatok ütközeteit, ha végül már nem tudják, hogy miért vívják a háborút. Mindazok a kacskaringók, amelyeket gazdaság- és külpolitikában, retorikában és szimbólumhasználatban bejártak, követhetetlen kormányzást eredményeznek, és csak a legelszántabbak számára teremtenek azonosulási lehetőséget.

S hogy ennek ellenére miért tudott fönnmaradni, mi több, hosszú távon tartósnak tűnni a Nemzeti Együttműködés Rendszere? Ismétlem, ehhez a Fidesz eddigi eredményeinek átértékelésére lenne szükség. Némileg leegyszerűsítve két okot említhetünk. Az egyik, hogy az Orbán-rendszer azért látszott hatékonynak, mert a magyarok nagy része éppen erre vágyott. Legföljebb Orbán Viktor nélkül. Valaki felülről gyámolítson, oldozzon föl a felelősség alól, igazítson el az élet rengetegében – vélekedik honfitársaink tekintélyes többsége. Azonban egy nyitott gazdaságú, természeti erőforrásokban szegény, ezernyi frusztrációtól gyötört országban pontosan az ellenkezője kéne: egyéni kezdeményezőkészség, kreativitás, minél több verseny. Vagyis ahhoz, hogy valaki sikeres kormányzást folytasson, ahhoz a közhangulattal és -vélekedéssel szembe kéne fordulnia. Példátlan fölhatalmazása birtokában a Fidesz megtehette volna – nem tette. Vona Gábor köszöni.

A másik ok, hogy 2010-re a magyar közélet kiürült. A rendszerváltás utáni időszak meghatározó gondolatai közhellyé merevedtek, vagy érvényüket vesztették, jelentősebb figurái megöregedtek, vagy hiteltelenné váltak. A Fidesz gyakorlatilag egy üres szobát foglalt el, majd ott elkezdett kardozni. Az elmúlt öt év szüntelen hadakozás képzelt ellenségekkel. Globális háttérhatalommal, nemzetközi baloldallal, tollforgató terroristákkal, bankokkal, brókerekkel, bevándorlókkal. Az ellenségkép-gyártás is olyan műfaj, amely előbb-utóbb csak a szélsőségeknek kedvez. Most itt tartunk.

Ettől a rendszertől egy valaki biztosan nem tud szabadulni: Orbán Viktor. Olyan szorosan láncolta magát saját rendszeréhez, hogy bármiféle korrekció vele elképzelhetetlen, márpedig ha a jobbközép meg akar maradni, akkor ki kell törnie a Jobbikot erősítő hazugságspirálból, és vissza kell engedni baloldali ellenzékét az állami sáncai mögé, azaz közösen új közjogi berendezkedésről megállapodni, és a közutálatnak örvendő, és csak az orbáni hatalmi gépezetet tápláló intézkedések nagy részét fokozatosan visszavonni. Minden más esetben bármilyen színezetű politikai erő csak oda tudja vezetni az országot, ahová a Fidesz is vezette. Leginkább sehová.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ha nincs verseny, az a tudomány halála – Pálinkás József oktatásról, fejlődésről, MTA-ról

Ha nincs verseny, az a tudomány halála – Pálinkás József oktatásról, fejlődésről, MTA-ról

Egy makói „hegymászótanoncnő” eljutott a világ 8. legmagasabb csúcsára

Egy makói „hegymászótanoncnő” eljutott a világ 8. legmagasabb csúcsára

Akasztják a hóhért: új revizor vizsgálja az Állami Számvevőszéket

Akasztják a hóhért: új revizor vizsgálja az Állami Számvevőszéket

Videó: Újra hajléktalanok árulják a Népszabadságot

Videó: Újra hajléktalanok árulják a Népszabadságot

Rászólt az ügyészség a rendőrségre, nyomozni kell Gyurcsány cégénél

Rászólt az ügyészség a rendőrségre, nyomozni kell Gyurcsány cégénél

Annyira rosszul érintett valakit a nagy YouTube-leállás, hogy riasztotta a rendőrséget

Annyira rosszul érintett valakit a nagy YouTube-leállás, hogy riasztotta a rendőrséget