Nem először lett politikai téma egy borzalmas bűncselekményből. Aki szereti olvasgatni a régebbi újságokat vagy a parlamenti naplót, már a kilencvenes évek vitáiban is felfedezheti azokat a mondatokat, amelyekben a mindenkori ellenzék egy-egy hasonló eset kapcsán a kormány orra alá dörgöli tehetetlenségét és felkészületlenségét - olvasható Török Gábor blogján.
"Az emberek ezt szerették volna, tehát így választottak, ezt tudomásul kell venni a demokráciában" - válaszolta ma reggel a köztelevízióban kedvesen mosolyogva Szalai Annamária Krizsó Szilviának - olvasható Török Gábor blogján.
A két hónappal ezelőtti emlékezetes retorikai baklövések után a Fidesz-kormány nyilvánvalóvá tette a pénzpiacoknak is, ki az úr a háznál itthon, hazardírozva a piac negatív reakcióját. Ám az ország ebből akár jól is kijöhet, amennyiben a nemzetközi konstelláció számunkra kedvezően alakul, és a hitelezőket sikerül meggyőzni, nem egy populista politika rögtönzéseiről van szó, hanem Budapest átgondolt stratégia szerint cselekszik - véli Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Jobb-és baloldalon ugyanúgy mindent eldöntő aduászként lobogtatják a nyugati lapokban rólunk született cikkeket, nemzetközi döntéseket. Persze csak és kizárólag akkor, ha az megfelel a pillanatnyi szempontjaiknak. Egy-egy alulinformált, félretájékoztatott vagy szimplán elfogult, rosszhiszemű nyugati tucat-publicista irományából ekképp lesz mágikus belpolitikai csodafegyver. A „nemzeti oldal” vágya teljesült. A nyugati médiaszemüveg végre kiegyensúlyozottan torzít.
Fogyókúrára fogják a független színházakat. A zárolt 1,3 milliárdos összeg 66 százalékát „majd valamikor az évben” folyósítják az e kategóriába tartozó szervezeteknek, a korábbi pályázatokon elnyert támogatások arányában. A maradék egyharmad sorsa bizonytalan, lehet, hogy kifizetik, lehet, hogy nem. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma mintha kerülné az egyenes válaszokat. Az egyik prominens alternatívot, a Tűzraktért is fenyegeti a fizetésképtelenség. Formanek Csaba, a színház szervezője, egyben a Radikális Szabadidő Színház művészeti vezetője, a rendkívüli helyzetet ecseteli.
Keller László 2002-es működése (feladata volt az első Orbán-kormány ideje alatti elkövetett visszaélések feltárása) jogi és politikai értelemben is teljes kudarccal végződött. Most az akkor megvádolt egyik politikus, Papcsák Ferenc próbálkozik azzal, amibe Keller két ciklussal korábban belebukott. De vajon mire jó az elszámoltatás? - teszi fel a kérdést Török Gábor politológus a blogján.
Igaza van az országgyűlés új elnökének: nem megengedhető, hogy a törvényhozó testület Augias istállójaként működjön tovább.
Mennyire példátlan, hogy három hónappal a választás után még mindig hatalmas a győztes előnye? Hogy volt ez korábban? Meddig tartott a választások után a kormányoldal vezetése? Török Gábor politológus e kérdéseknek jár utána blogján.
Nemzetközi egyezményt sért, hogy a magyar büntetőjogban nem egyértelmű az európai közös kasszát megcsapoló bűncselekmények megítélése – állítja Miskolczi Barna. Szerinte a bizonyítékok kötelező kiadásáról szóló új európai jogszabály életbe léptével a britek sem tagadhatnák meg a Seuso-kincsek kiadását egy alapos magyarországi vizsgálatra.
A Fidesz évek óta következetesen mondja, hogy számára két dolog az MSZP mint párt és a baloldali választó. Az előbbivel nem tud és nem akar semmiben közösséget vállalni, az utóbbit módszeresen megpróbálja magához édesgetni. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója rámutat: a baloldali választókkal a Fidesz a „forradalmi” stratégia részeként, a külföldi mintáktól eltérően foglalkozik.
Tőkés László Európa-parlamenti képviselő – az intézmény egyik néppárti alelnöke – a tusnádfűrdői találkozón ismét autonómiát követelt a Székelyföldnek. Koszovó példáját emlegette – a hágai Nemzetközi Bíróság a napokban visszamenőleg legalizálta az albán terület kiválását Szerbiából. A románság, ha autonómiáról hall, az ország feldarabolását vizionálja, ezért Tőkés szavai inkább visszariasztó hatásúak: a jogosan elvárt autonómia megvalósulása még messzebbre tolódott ki.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) egyik legfontosabb feladata, hogy a lehető legjobb állapotra hozza fel a magyar sportolókat a londoni, majd a riói olimpiára. A sportági szakszövetségeknél ne a pénzemberek, hanem a szakma diktálja a tempót. A magyarországi olimpiának még nem jött el az ideje. Többek között erről beszélt a MOB elnöki székére pályázó Kovács „Kokó” István a hvg.hu-nak adott interjúban.
A jobbos médiaszegmens pillanatnyilag már két tévécsatornát, egy országos hetilapot mondhat magáénak, egy országos napilapot pedig liberálisból jobboldalivá programoztak át. Van számos „narancshitű” portál, blog, rádió, időszaki kiadvány. A szoclib médiafölénynek befellegzett. Mihez kezd a jobboldali média most, hogy kedvenc célpontjuk, a balliberális kormány nincs többé? Megpróbálnak-e függetlenedni a Fidesztől, hogy annak „udvari ellenzékévé” váljanak? Mert a kritikátlan talpnyalást az olvasóközönség nem igazán díjazza.
Szélesebb összefüggéseibe, európai kontextusba helyezte az IMF vitáját Budapesttel a Washington Post internetes oldalán tegnap este megjelent cikk, amely igyekszik mindkét fél álláspontját részrehajlás nélkül ismertetni.
A Kapolyi László milliárdos fémjelezte Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Tisztelet Társasága felkérte Schmuck Andort, hogy önálló, független jelöltként induljon ősszel a főpolgármester-választáson. Schmuck Andor a felkérést elfogadta, a hvg.hu-nak merész terveiről beszélt.
A Közel-Kelet nagy kérdése ezen a nyáron is, vajon lesz-e háború? Maga az alapkérdés, vagyis hogy lesz-e háború a térségben nem téma Izraelben, mindenki tudja, hogy előbb-utóbb ismét az óvóhelyekre kényszerülnek a polgárok. Kérdés csak az, hogy mikor. A következő háború forgatókönyve meglehetősen nyilvánvaló. Kérdés vajon Izrael végrehajtja e, és mikor a megelőző csapását az iráni atombomba készítői ellen, s vajon megindulnak-e az Iránból támadásba lendített egységek: északról a szír légierő és a libanoni Hezbollah középtávú rakétái, délről pedig a Hamasz rövid és középtávú arzenálja?
Két hónap óta fantom lakja a Parlamentet. Láthatatlanul, de mindenütt jelen van: az ülésteremben, a folyosón, a frakcióüléseken, ott van minden mondatban, gondolatban, kormánypárti felszólalásban, gombnyomásban, minden eltitkolt és közzétett hírben, elsuttogott pletykában, anyázásban. A Fidesz-KNDP jóvoltából a „magyar választók” a „magyar emberek” fantomja életünk része lett, s olykor már-már arra gondolunk, uralkodik is rajtunk.
A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.
A hvg.hu arról kérdezett meg három kollégát, hogy lapjuk – a 168 Óra, az Index és a Heti Válasz – milyen politikát folytat a Jobbikot illetően.
A jobboldali érzelmű publicista szerint az Orbán-kormánynak van egy titkos fegyvere az IMF-fel való tárgyalásnál: fontolóra veheti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból.
