A Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és a Munkapárt (PvdA) vezetői csütörtök éjszaka tartott utolsó megbeszélésük után meglehetősen csalódott és ingerült hangulatban jelentették be, hogy nem jutottak eredményre, és lezártnak tekintik a tárgyalásokat. A nagykoalíciós kormány létrehozását elemzők szerint az gátolja, hogy a felek a költségvetést érintő kérdésekben nem jutottak egyezségre. Hírügynökségi jelentések szerint a két párt eltérően ítélte meg az iraki háborút is. A megbeszélések kudarca felveti az előrehozott parlamenti választások lehetőségét.
A 150 fős holland törvényhozásban a januári választások nyomán kialakult erőviszonyok elvileg lehetővé tennék más koalíciós kormány létrejöttét is, ám ezt politikai akadályok meglehetősen nehézzé teszik. A CDA, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) és a bevándorlásellenes Pim Fortuyn Listája (LPF) alkotta hárompárti kormánykoalíció például parlamenti többséget élvezhetne, Jan Peter Balkenende (CDA) holland miniszterelnök azonban úgy ítélte meg, hogy egy ilyen kormány "nem lenne hiteles".
Az alsóházi választásokon januárban részvételi csúcs született: Hollandia 12 millió szavazásra jogosult polgárának 80 százaléka járult az urnákhoz. A 150 tagú alsóházban a nagyobb pártok a következő mandátumarányokat szerezték meg: Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 44, Munkapárt (PvdA) 40, Liberálisok (WF) 28, Pim Fortuyn Lista (LPF) 8. A választások legnagyobb vesztese a jobboldali populista Pim Fortuyn Listája (LPF), amely a 2002-es eredményeihez képest elveszítette szavazóinak jelentős részét. A párt névadó politikusát tavaly meggyilkolták. (MTI)