Az észak-iraki Moszul és Kirkuk "olajvárosok" pénteken az amerikai különleges erők kezére kerültek, miután az iraki hadsereg 5. hadteste Moszulban és környékén megadta magát az amerikaiaknak. A két város elfoglalását péntek délben jelentette be az amerikai központi parancsnokság (Centcom) szóvivője. A Centcom szóvivője szerint az még eldöntendő kérdés, hogy a magukat megadó irakiakat hadifogolyként kezelik, vagy esetleg hazaengedik őket. Arról nem tett nem említést, hogy az amerikaiak mekkora erőkkel vonultak be Irak harmadik legnagyobb városába.
A kurd milicisták - igaz, szerényebb létszámban - már korábban bevonultak a két városba, de azután állítólag elhagyták a várost, és helyüket a déli óráktól az amerikai különleges alakulatok vették át. A hírügynökségek korábban arról számoltak be, hogy amikor az irakiak elhagyták Moszult, a városban fosztogatás kezdődött, és lángba borították a város központi piacát.
A szövetséges erők péntekre virradó éjszaka légi csapást mértek Szaddám Huszein iraki elnök féltestvérének - és az iraki titkosszolgálat egykori vezetőjének - a házára: amerikai védelmi tisztségviselők "meglehetősen biztosak" abban, hogy sikerült megölniük Barzan Ibrahim al-Tikritit. Al-Tikriti kilenc éven át iraki ENSZ-nagykövet volt Genfben, ahol feltételezések szerint titkos pénzügyi és céghálózatot épített ki az iraki elnök számára.
McCrystal vezérőrnagy elmondta, hogy Irak északi részén az amerikai erők keményen támadják az iraki Köztársasági Gárda és a reguláris hadsereg megmaradt egységeit. A szíriai határ közelében lévő iraki állásokat is bombázott csütörtökön a szövetséges légierő, hogy megakadályozza a Szaddám Huszeinhez hű erők elmenekülését az országból, illetve a határ szíriai oldaláról érkező harcosok belépését Irakba.
Az amerikai védelmi minisztérium csütörtök este közzétett veszteséglistája szerint 105 amerikai katona halt meg és 399 sebesült meg az iraki háború március 20-i kezdete óta. A Pentagon továbbra is hét, iraki fogságba esett amerikai katonáról tud, tizenegyet pedig eltűntként tart nyilván.
Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettes kongresszusi meghallgatásán háromszakaszos amerikai tervet vázolt fel a háború utáni iraki rendezésre. Eszerint az első szakaszban Irakot egy, az újjáépítéssel és a humanitárius segély elosztásának felügyeletével megbízott hatóság irányítaná. A második szakaszban az összes iraki etnikai és vallási csoport - köztük a száműzetésben élő irakiak - képviselőiből felállítandó ideiglenes testület kormányozná az országot. A harmadik szakaszban alakítanák meg az iraki kormányt.
A Pentagon szóvivője nemmel felelt a naponta feltett kérdésre, hogy találtak-e tömegpusztító fegyvereket. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén ugyanerre a kérdésre válaszolva kijelentette: "Majdnem bizonyosak vagyunk, abban hogy Irak rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel." Hozzátette, hogy ezeket fegyvereket előbb-utóbb meg fogják találni, ahogy az amerikai és brit erők kiterjesztik ellenőrzésüket az ország területére.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár az újságíróknak arról beszélt, hogy várakozásai szerint az ENSZ fegyverzetellenőrei visszatérnek Irakba, amilyen gyorsan csak lehetséges. Megerősítette, hogy az ellenőrök megbízatása még mindig érvényes. Az amerikai vezetés mindazonáltal egyelőre még nem értesítette arról a fegyverellenőrök vezetőit, hogy visszaküldhetik a szakértőket. Ehelyett Irakban jelenleg amerikai leszerelési csoportok ténykednek. (MTI)
