„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A Lidové Noviny című cseh konzervatív lap úgy tudja, hogy a Benesről szóló törvényjavaslat szerzőit az első csehszlovák köztársasági elnökről, Tomás Garrigue Masarykról szóló törvény ihlette meg, s most hasonló módon Benes csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit is törvényben szeretnék rögzíteni. Bár Edvard Benes (1884-1948) csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit a mai Csehországban általában elismerik, személyiségét, politikáját sokan vitatják. Különösen érvényes ez a II. világháborúval kapcsolatos eseményekre, a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok háború utáni jogfosztására, amely a közéletben a Benes-dekrétumok elnevezés alatt ismeretes.
Csehszlovák államfőként Benes írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján az országban élő szudétanémeteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. Mintegy hárommillió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki, s ez a probléma máig is terheli a cseh-osztrák és a cseh-német viszonyt. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Ezért később belső kitelepítésekre, illetve csehszlovák-magyar lakosságcserére került sor. (MTI)
Csehszlovák államfőként Benes írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján az országban élő szudétanémeteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. Mintegy hárommillió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki, s ez a probléma máig is terheli a cseh-osztrák és a cseh-német viszonyt. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Ezért később belső kitelepítésekre, illetve csehszlovák-magyar lakosságcserére került sor. (MTI)
