„Az elmúlt két és fél évben még egyetlen esetben sem jutottunk el oda, hogy a bíróság azt állapította volna meg, hogy [korrupciós vagy közpénzeket érintő ügyekben] rosszul végeztük volna a munkánkat” – idézi Nagy Gábor Bálintot, az új legfőbb ügyészt a Transparency International Magyarország (TI) a Facebookon.
Nagy a beköszönő videójában fogalmazta meg a fenti gondolatot, a TI azonban arról ír, az állítás nem teljesen igaz. Mint írják, a pótmagánvád (másnéven felülbírálati indítvány) olyan büntetőeljárási megoldás, ami lehetővé teszi, hogy bárki a bírósághoz forduljon a közpénzeket érintő, valamint korrupciós ügyekben, ha a nyomozó hatóság vagy ügyészség nem indít eljárást vagy vádemelés nélkül megszüntetni a nyomozást. Nagy szerint ez a két és fél éve bevezetett jogi lehetőség még sosem vezetett eredményre.
„A tények azonban mást mutatnak: a budapesti nyomozási bírók 2023-ban és 2024-ben 8 ügyben rendelték el az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által korábban elutasított feljelentést vagy megszüntetett eljárást követően a nyomozás megindítását vagy folytatását” – írja a TI.
Hozzáteszik, idén is volt már több sikeres felülbírálati indítvány, például a K-Monitor sikeresen kezdeményezett felülbírálatot Tiborcz István cége és a Magyar Posta ecseri telephelyének ügyében.
A múlt héten az Országgyűlés kilenc évre legfőbb ügyésznek választotta Nagy Gábor Bálintot, a képviselők titkos voksoláson 134 igen és 13 nem szavazattal döntöttek mellette. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között töltötte be a posztot. Őt a parlament májusban alkotmánybíróvá, szerdán pedig az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, ezért lemondott hivataláról.
Az új legfőbb ügyészt Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára választották meg a képviselők. Az államfő korábbi közleményében azt írta, Nagy Gábor Bálint „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”.
Kinevezése előtt Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnökségig és főosztály-vezetőségig jutott.
Sokan onnan ismerhetik, hogy ő volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. Azonban Benét végül 2018-ban jogerősen 11 évre ítélte a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától.
Nagy Gábor Bálint tavaly az MCC büntetőjogi podcastjában is felbukkant, ahol a kábítószer-kereskedelem és a drogfogyasztás nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélt.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya reagált a Transparency International Magyarország kritikáira, azt állítva, hogy Nagy Gábor Bálint szavai szerint az elmúlt 2 évben egyetlen esetben sem jutott arra a nyomozási bíró, hogy kiegészítő pótmagánvád benyújtásának lenne helye. Az új legfőbb ügyész az Ügyészség napján elmondott beszédében a korábbi pótmagánvád intézményét és az új korrupciós ügyekre bevezetett felülbírálati indítványt egy mondaton belül említve igazolta az ügyészség jó működését. Ugyanakkor a korrupciós ügyekben alkalmazható vádindítvány előterjesztését már csak a másodszor is (az ügyészség által újra) megszüntetett nyomozást követően és ismételten előterjesztett felülbírálat során állapíthatná meg a nyomozási bíró. A TI által említett ügyek azonban az első felülbírálatot követően a nyomozás folytatására vonatkozó információk voltak.
Nyitóképünkön Nagy Gábor Bálint, forrás: jak.ppke.hu
