Goran Svilanovic külügyminiszter csütörtökön átadta a felvételi kérelmet Charles Crawfordnak, Nagy-Britannia belgrádi nagykövetének, aki a békepartnerségi program belgrádi koordinátora. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a programhoz való csatlakozás hozzájárulna a reformok folytatásához, kiváltképpen a hadsereg átalakításához. Svilanovic szerint a felvételi kérelemmel az ország azon szándékát is kifejezi, hogy mihamarabb csatlakozni kíván az euroatlanti intézményekhez.
A békepartnerségi programhoz való csatlakozás - az Európa Tanácsba való felvétel mellett - már tavaly is az ország elsődleges külpolitikai célja volt. Belgrád azt ígéri, hogy az év végéig teljesíti a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésre vállalt összes kötelezettségét, ami az egyik feltétele a NATO-programhoz való csatlakozásnak. Egyelőre azonban az ország nem tudja teljesíteni a második feltételt, ami nem más. mint a NATO-tagállamok ellen benyújtott háborús kártérítési kereset visszavonása.
A négy évvel ezelőtti NATO-bombázás miatt Belgrád 1999-ben, még a milosevici uralom idején népirtás címén beperelte a katonai szövetség nyolc tagállamát a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Emellett azonban Bosznia és Horvátország külön-külön ugyancsak népirtás címen háborús keresetet nyújtott be Jugoszlávia, illetve jogutódja: Szerbia és Montenegró ellen, ugyanennél a bíróságnál. Mivel Szarajevó és Zágráb által kért háborús kártérítési összeg dollármilliárdokra rúg, Belgrád nem kívánja visszavonni a NATO elleni keresetét mindaddig, amíg Bosznia és Horvátország nem teszi meg ugyanezt vele szemben.
Boris Tadic védelmi miniszter május elején a NATO brüsszeli központjában járt, s látogatása után úgy nyilatkozott, hogy a békepartnerségi programhoz való csatlakozásban egyelőre áthidalhatatlan akadályt jelent a NATO-tagállamok ellen benyújtott kereset. (MTI)