Az elmúlt három év hagyományainak megfelelően az elnök évértékelő beszéde mellett legfontosabbnak tartott nyilvános megszólalását egyenes adásban közvetítette két közszolgálati televíziós csatorna és egy rádióállomás. Májusi évértékeléséhez hasonlóan a belpolitika és a gazdaság uralta Putyin mondandóját, de kifejtette véleményét néhány fontos nemzetközi kérdésről is.
Egyebek mellett azon meggyőződését hangsúlyozta, hogy Irán nem készül atomfegyver birtoklására, és aláveti magát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) valamennyi követelésének. Erre Mohammed Hatami iráni elnök is ígéretet tett Putyinnak. Az orosz elnök az iráni és az észak-koreai nukleáris kérdés megoldásánál is a tárgyalásos, minden fél érdekeit figyelembe vevő rendezést szorgalmazta, elutasítva egy esetleges iraki forgatókönyvet. George W. Bush amerikai elnökkel folytatott közelmúltbeli találkozói során egyébként – mint mondta – nem is észlelt ilyen szándékot Washington részéről.
Putyin leszögezte, hogy Moszkva álláspontja nem változott az iraki háborúról, de véleménye szerint a jövőre kell koncentrálni, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsában létrejött kompromisszum is igazol. Az elnök visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a Kreml az orosz titkosszolgálatok téves helyzetfelmérésére alapozta iraki politikáját: az egykor a szolgálatoknál dolgozó politikus szerint a hírszerzés kiválóan teljesített, az orosz vezetés gyakorlatilag mindenről tudott.
Az orosz elnök részletesen foglalkozott a Független Államok Közössége Moszkva számára jelenleg legproblémásabb két tagjával, Türkmenisztánnal és Grúziával. Láthatóan tompítani kívánta az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma által pénteken elfogadott nagyon éles hangú nyilatkozatot a kettős állampolgárságról szóló 1993-as orosz-türkmén szerződés asgabáti felmondásáról. Elmondása szerint Saparmurat Niyazov türkmén elnök biztosította, hogy Asgabát nem tesz egyoldalú lépéseket, amíg a két külügyminiszter által vezetett munkacsoport ki nem dolgozza ajánlásait. Grúziáról szólva Putyin ismételten felajánlotta, hogy Moszkva kész katonai, titkosszolgálati vagy anyagi segítséget is nyújtani a csecsen szakadár fegyveresek egyik búvóhelyének számító Pankiszi szoros megtisztításához, ami szerinte elengedhetetlen a két állam normális kapcsolataihoz.
Belpolitikai kérdésekről szólva kiállt az elnöki rendszer fenntartása és az elnök pártoktól független szerepe mellett. Kritikus támogatásáról biztosította Mihail Kaszjanov miniszterelnök kormányát, amely a héten élt túl egy kommunista-liberális kezdeményezésű bizalmi szavazást. Putyin Oroszország talpra állása és újjászületése jeleként értékelte a szűkebb pátriája, Szentpétervár alapításának 300. évfordulójára emlékező nagyszabású ünnepségeket. A gazdaság területén a gyors növekedést, az életszínvonal emelését és a régiók szerepének erősítését sorolta a prioritások közé az orosz elnök. (MTI)