Az amerikai kongresszus a katonai segélyek megvonásának terhe mellett július elsejében, az 1998-as római egyezmény hatályba lépésének első évfordulójában rögzítette az ilyen kétoldalú egyezmények megkötésének a határidejét. A tavaly augusztusban elfogadott törvény eleve mentesít 27 országot - a NATO tagjait és Amerika kilenc más fontos szövetségesét - a következmények alól, s lehetővé teszi az elnöknek, hogy ugyanezt tegye azokkal az országokkal, amelyek kétoldalú megállapodásban vállalják, hogy nem adnak ki amerikai állampolgárt az ICC-nek. Az elnök ezen túlmenően további országokkal is kivételt tehet az Egyesült Államok nemzeti érdekeire hivatkozva.
George Bush elnök kedden washingtoni források szerint minden olyan országot mentesített, amely kétoldalú megállapodást kötött az Egyesül Államokkal. Rajtuk kívül - Amerika nemzeti érdekeire hivatkozva - 22 olyan országgal is kivételt tett, amely ratifikálta a római egyezményt és elhárította a kétoldalú megállapodást. Nem került viszont a kivételezettek közé Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, a három balti állam, Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Kolumbia. A baloldali gerillák és kábítószer-csempészek ellen valóságos háborút folytató bogotai kormány eddig jelentős katonai segélyben részesült.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint összesen 44 ország kötött kétoldalú egyezményt Washingtonnal, ebből 25 az utóbbi négy hónapban. Richard Boucher közölte, hogy a 44 országon kívül "legalább" még hét ország kötött titokban egyezményt arról, hogy nem ad ki amerikaiakat a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). Az ismert 44 ország többsége egyébként latin-amerikai, afrikai, ázsiai, s csak három európai: Albánia, Bosznia és Románia.
Az Egyesült Államok azért akarja kiemelni állampolgárait a Nemzetközi Büntetőbíróság hatálya alól, mivel attól tart, hogy ellenségei Amerika lejáratása érdekében külföldön szolgáló katonáit folyton a bíróság elé fogják citálni. (MTI)