A magyar küldöttséget Hárs Gábor (MSZP), az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke vezette, tagjai voltak még Balla Mihály (Fidesz) és Fazakas Szabolcs (MSZP). Mint Hárs Gábor az MTI-nek elmondta, a teljes ülés keddi napján elmondott felszólalásában kifejtette, hogy arra kell összpontosítani, miben tud többet vagy mást adni e szervezetekhez képest az EBESZ. Itt elsősorban az államok emberi jogi teljesítménye, a választások megfigyelése áll előtérben. Hárs elmondta, hogy a magyar kormány jónak látná, ha az EBESZ képviseletei átalakulnának igazi diplomáciai missziókká.
Amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszélés volt Rotterdamban a Christopher Smith, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és a Hárs Gábor vezette amerikai és magyar küldöttség között. Az amerikaiak felkérték a magyar felet, hogy csatlakozzon az antiszemitizmus leküzdésére indított amerikai-német kezdeményezéshez.
Fehéroroszország belső helyzetéről, a demokrácia hiányáról ezúttal is élénk vita folyt a parlamenti közgyűlésben. Az ország parlamenti küldötteit két éve kizárták a közgyűlésről, idén februárban visszavették őket, hogy a párbeszéd ne szakadjon meg. Egy e célra alakult munkacsoport kidolgozott egy 30 pontos határozattervezetet. Ez megállapította, hogy Fehéroroszországban nem történt előrelépés a demokratizálódás felé. A határozat körül élénk vita bontakozott ki a többség és az orosz, valamint más szovjet utódállamok küldöttségei között. A szótöbbséggel elfogadott határozat után a hivatalos fehérorosz küldöttség elhagyta a termet. (MTI)