Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Ramzan Kadirov, a csecsenföldi kormányzat biztonsági szolgálatának vezetője elmondta: Sámil Bászájev csecsen hadúr alakulatának néhány tagja már korábban beszüntette az ellenállást, amnesztiában részesült, és azóta részt vesz az orosz belügyi erők és reguláris csapatok oldalán a Csecsenföld önállóságáért harcoló fegyveresek elleni hadműveletekben. Az átállt csecsen fegyveresek részt vettek a grozniji kormányépületek elleni robbantásos merényletért felelős támadók elfogásában is.
Az Aszlan Maszhadov vezette fegyveres szakadárok korábban szemfényvesztésnek nevezték a szeptember elsejéig életben lévő amnesztiatörvényt. Eddig több tucat szakadár adta meg magát a közkegyelem lehetőségével élve, de a katonai helyzet nem látszik nyugodni a köztársaságban.
Merénylet Dagesztánban
Négyen meghaltak, tizennyolcan megsebesültek csütörtökön egy pokolgép robbanása következtében a dagesztáni Haszav-jürtben. Az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság nyugati részén fekvő városban a helyi rendőrkapitányság épülete előtt robbant fel csütörtökön egy motorkerékpárra erősített pokolgép. Az ismeretlen merénylő csavarokkal és csapágygolyókkal töltötte meg a robbanószerkezetet, hogy növelje annak pusztító hatását. Adilgirej Magomed-Tagirov dagesztáni belügyminiszter gyanúja szerint a Csecsenföldön és Dagesztánban egyaránt jelen levő fanatikus vahhábita muzulmán szekta tagjai követték el a véres merényletet, mert destabilizálni akarják a köztársaság társadalmi-politikai helyzetét.
1996 augusztusában a csecsen terület határához közel fekvő Haszav-jürtben írták alá Moszkva képviselői azt a békeegyezményt a csecsen lázadókkal, amely lezárta az 1994-ben kitört első csecsen háborút. A többségében muzulmánok lakta Dagesztánban nem ritkák az erőszakos cselekmények, amelyek egy része összefügg a Csecsenföldön az orosz erők és a szakadár lázadók között időközben kitört újabb fegyveres konfliktussal. (MTI)
Az Aszlan Maszhadov vezette fegyveres szakadárok korábban szemfényvesztésnek nevezték a szeptember elsejéig életben lévő amnesztiatörvényt. Eddig több tucat szakadár adta meg magát a közkegyelem lehetőségével élve, de a katonai helyzet nem látszik nyugodni a köztársaságban.
Merénylet Dagesztánban
Négyen meghaltak, tizennyolcan megsebesültek csütörtökön egy pokolgép robbanása következtében a dagesztáni Haszav-jürtben. Az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság nyugati részén fekvő városban a helyi rendőrkapitányság épülete előtt robbant fel csütörtökön egy motorkerékpárra erősített pokolgép. Az ismeretlen merénylő csavarokkal és csapágygolyókkal töltötte meg a robbanószerkezetet, hogy növelje annak pusztító hatását. Adilgirej Magomed-Tagirov dagesztáni belügyminiszter gyanúja szerint a Csecsenföldön és Dagesztánban egyaránt jelen levő fanatikus vahhábita muzulmán szekta tagjai követték el a véres merényletet, mert destabilizálni akarják a köztársaság társadalmi-politikai helyzetét.
1996 augusztusában a csecsen terület határához közel fekvő Haszav-jürtben írták alá Moszkva képviselői azt a békeegyezményt a csecsen lázadókkal, amely lezárta az 1994-ben kitört első csecsen háborút. A többségében muzulmánok lakta Dagesztánban nem ritkák az erőszakos cselekmények, amelyek egy része összefügg a Csecsenföldön az orosz erők és a szakadár lázadók között időközben kitört újabb fegyveres konfliktussal. (MTI)
