Tetszett a cikk?

A nemzeti kisebbségek jogai védelmének alkotmányba foglalását javasolta Medgyessy Péter az Európai Unió Rómában megrendezett állam- és kormányfői csúcskonferenciáján, melyen a résztvevők az új európai alkotmánytervezet elfogadása mellett szálltak síkra. Kovács László külügyminiszter a találkozó után egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártokkal az uniós szövegtervezettel kapcsolatban.

Az állam- és kormányfők értekezletén Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök képviselte. A csúcstalálkozót követően, délután a külügyminiszterek - köztük a magyar diplomácia vezetője, Kovács László - folytatták a vitát a tervezetről. A délelőtti EU-csúcs részvevői megerősítették elkötelezettségüket az európai integrációs folyamat mellett, kiemelve, hogy a bővülő Európa súlyát tovább erősíti majd új alapokmánya, amelyet a 2004 júniusában esedékes európai választásokig kell véglegesíteni.
A tanácskozáson felszólaló magyar kormányfő a nemzeti kisebbségek jogai védelmének és tiszteletben tartásának napirendre tűzését, valamint ennek az alkotmányos szerződésbe való belefoglalását javasolta. A magyar kormányfő szólt arról is, hogy az intézmények reformja, új intézmények létrehozása, valamint a döntéshozatali rendszer megújítása esetén egyszerre kell biztosítani a tagállamok egyenjogúságát, az intézményi egyensúly fennmaradását, valamint a hatékony és összehangolt működés feltételeit. A csúcsot követő sajtóértekezletén Medgyessy hangsúlyozta: a konvent által kidolgozott alkotmánytervezet jó alap, viszont lehetőséget kell adni az országoknak arra, hogy meg tudják vitatni a számukra legfontosabb kérdéseket.
Silvio Berlusconi, az EU soros elnöki tisztét betöltő olasz miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagok december végéig jóváhagyják az unió új alkotmányát. Több európai kormányfő ugyanakkor csalódottságának adott hangot a vitával kapcsolatban, mely főként az Európai Bizottság összetétele és az unión belüli szavazási mechanizmus kérdésében bizonyult élesnek. José María Aznar spanyol miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is ellenzi az új intézményi egyensúlyt, amelyet a kibővített Európai Unió számára irányoz elő a tervezet. Hasonlóan vélekedett Leszek Miller lengyel kormányfő, aki szerint a három évvel ezelőtti nizzai szerződés "érvényben lévő törvény, amely megfelel az európai igényeknek". Wolfgang Schüssel osztrák kancellár megerősítette, hogy országa követeli: minden tagállamnak legyen egy szavazati joggal rendelkező biztosa. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a rendkívüli csúcs "nem adott hozzá semmi értékeset" a vitához. Gerhard Schröder német kancellár szerint van esély arra, hogy az európai alkotmány még nyitott kérdéseiben decemberig egyetértésre jussanak.
Jacques Chirac francia köztársasági elnök Európa történelmének új fejezetéről beszélt, és óva intett az alkotmánytervezet teljes újratárgyalásától. Ugyanakkor elutasította, hogy az olasz, a lengyel és a spanyol elképzeléssel szemben az alkotmány utalást tegyen Istenre, illetve a keresztény értékekre, mint az európai örökség alapvető részeire. A keresztény hagyomány körüli vitáról Schröder kancellár kijelentette: egy erre vonatkozó javaslat "nem fog Németország miatt megbukni". Hasonló álláspontot hangoztatott Írország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia képviselője. Jack Straw brit külügyminiszter viszont azt mondta: a szöveg megfogalmazásán múlik, hogy ez az utalás összehozza Európát, vagy pedig megosztja.
Kovács László szerint Magyarország nagyon nehéz küzdelem előtt áll, ha el akarja fogadtatni a nemzeti kisebbségi jogok belefoglalását a Európai Unió új alkotmányos szerződésébe. A külügyminiszter négypárti egyeztetést kezdeményez a jövő héten az Európai Unió alkotmánytervezetéhez benyújtandó magyar javaslatról. Kovács nem tartja reménytelennek, hogy a kisebbségek jogai bekerüljenek az EU alkotmányába. Szerinte Magyarország azért nem vetette fel, hogy az unió alkotmányába kerüljön be a keresztény hagyományokra való utalás, mert, ha egy ország egynél több kérdést vet fel, azok gyengítik egymást, s egyik sem kap igazán hangsúlyt.
Az EU-csúcs idején tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délelőtt Rómában. A globalizációellenes fiatalok kövekkel dobálták a biztonsági erőket, felgyújtottak egy épületet és ablakokat zúztak be. Délután legalább százezren tiltakoztak a csúcstalálkozó ellen. A résztvevők szerint a tervezett EU-alkotmány célja a szabad piac és a kapitalizmus előmozdítása, és nem összpontosít kellően a béke és megértés szükséges kialakítására. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!