Ért a számítógépekhez, ismeri a nyugati világot, folyékonyan beszél angolul. Néhány képesség, amely - a The Washington Post amerikai napilap által megkérdezett terrorista szakértők szerint - Oszama bin Laden legidősebb fiát, Szád bin Ladent mindössze 24 évesen az apja által irányított al-Káida terrorszervezet egyik vezetőjévé emelte. A napilap – amerikai és európai hírszerzési forrásokból – tudni véli, hogy az Iránban élő Szád bin Laden a hálózat más operatív vezetőivel együtt vette fel a kapcsolatot a Szaúd-Arábiában „székelő” al-Káida sejtekkel közvetlenül a május 12-én, Rijádban elkövetet, 35 halálos áldozatot követelő merénylet előtt. A források tényként közölték a lappal, hogy a rijádi akciót Iránban tervezték meg, s onnan is irányították. Több szakértő úgy véli, Szád bin Laden a rijádi terrorakciók után négy nappal a marokkói Casablancán elkövetett, 45 ember halálát okozó pokolgépes merényletek megszervezésében és koordinálásában is szerepet játszott.
A Szaúd-Arábiában született Szád bin Laden szinte mindig édesapján "lógott": vele volt, amikor Oszama bin Laden a nyolcvanas években a szovjetek ellen harcolt Afganisztánban, követte őt 1989-ben Szaúd-Arábiába, 1991-ben Szudánba, majd 1996-ban újra Afganisztánba. Karrierjét mutatja, hogy a terrorista hálózat megbénításán fáradozó CIA, FBI és más szervezetek fontos célpontjává vált az utóbbi hónapokban. Pedig az apját évekkel ezelőtt Afganisztánba kísérő Szád korábban jelentéktelen szerepet töltött be a szervezetben: noha afganisztáni tartózkodása idején mindig Oszama bin Laden mellett ült, sohasem szólalt fel, nem hozott döntéseket. Pozíciója akkor változott meg, amikor Iránba költözött. Mivel apja nem tud érintkezésbe lépni a hálózat több tagjával, ezért sokan Szád bin Ladentől várják a közvetlen utasításokat - utalt a fiú szerepére a The Washington Postnak Kenneth Katzman, a Congressional Research Service terrorizmussal foglalkozó elemzője.
Bár többen kételkednek abban, hogy Szád most az al-Káida műveleti vezetője lenne, európai hírszerzési források és független elemzők a The Washington Postnak azt állítják, hogy a fiatal bin Laden kulcsfontosságú műveletekben segédkezik és a szervezet logisztikai hálózatának fontos része.
A többi, jelenleg Iránban élő al-Káida vezetőhöz hasonlóan Szád bin Laden is a teheráni kormány ellenőrzésén kívül eső, a keményvonalas és konzervatív vallási vezetőkhöz lojális biztonsági elitalakulat, a Jeruzsálem Hadsereg védelme alatt áll. A lap szerint a Jeruzsálem Hadsereg védelmét élvezi a hálózat „pénzügyi igazgatója”, Abdullah Ahmed Abdullah és az egyiptomi Szaif al-Adel, az al-Káida katonai műveleteiért felelős vezetője is, akinek fejére az amerikai szövetségi nyomozó iroda (FBI) 25 millió forintos vérdíjat tűzött ki.
Nem véletlen, hogy néhány héttel Szaddám Huszein iraki diktátor hatalmának megdöntése után amerikai törvényhozók "rezsimváltást" sürgettek Iránban is. A minap kétszáz - minden bizonnyal az al-Káidahoz tartozó - muzulmán fegyverest őrizetbe vett szaúd-arábiai hatóságok becslése szerint Iránban több mint 400 al-Káida tag tartózkodik. A szingapúri Stratégiai és Védelmi Tanulmányok Intézetének terrorizmus kutatási igazgatója, Rohan Gunaratna a The Washington Postnak elmondta: Oszama bin Laden műholdas telefonját lehallgatva kiderült, hogy hívásainak tíz százalékát a vezér 1996 és 1998 között Iránnal bonyolította. Teherán érintettségére utal az is, hogy a Jeruzsálem Hadsereg egyik Nagy-Britanniába disszidáló tagja, Hamid Zakiri februárban egy londoni arab lapnak elmondta: az Oszama bin Ladennel a kilencvenes évek közepén Szudánban több ízben találkozó, a terrorhálózat tagjainak kiképzésében segédkező egyik Hezbollah-vezető, Imád Mugnijah jelenleg Iránban él, és személyesen intézi, hogy a hálózat több tucat tagja az országba menekülhessen. Európai hírszerző források a lapnak elmondták: Zakiri információját ellenőrizték, a disszidens igazat mondott.