Hasszán Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője a szervezet televíziójában, az al-Manarban szerdán sugárzott háromórás interjújában elmondta: a szervezet meg kívánja tartani fegyvereit, amíg "Libanon fenyegetésnek van kitéve" Izrael részéről. Egyúttal bírálta az amerikai elnököt, amiért nem támogatja Libanon arra irányuló követelését, hogy az izraeli légierő szüntesse be harci gépeinek berepülését a libanoni légtérbe, illetve nem szólítja fel Izraelt az általa fogva tartott libanoniak elengedésére.

Bush elnök kedden, II. Abdalláh jordániai királlyal tartott találkozója után kijelentette, hogy Washington változatlanul terrorszervezetnek tekinti a Hezbollahot, amely azonban a politikai fősodor egyik pártjává válhat a közel-keleti országban. Bush közölte, hogy örülne, ha a Hezbollah "letenné fegyvereit, és nem fenyegetné a békét".

A Hezbollah szerepel az amerikai külügyi tárcának a terrorszervezeteket nyilvántartó listáján. Amerikai vádak szerint a Hezbollah robbantotta fel 1983-ban Bejrútban azt a toronyépületet, amely az akkor Libanonban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok laktanyája volt, és amelynek romjai alatt 240 ember vesztette életét.

Az Egyesült Államok felszólította Szíriát, hogy a májusra tervezett libanoni választások előtt vonja ki katonáit az országból, eleget téve az ENSZ biztonsági tanácsi határozatának. A külföldi (szíriai) katonák libanoni kivonulását és a Hezbollah leszerelését sürgető határozatot tavaly fogadta el a Biztonsági Tanács az Egyesült Államok és Franciaország kezdeményezésére.

A Hezbollah a dél-libanoni területek izraeli megszállása ellen harcoló gerillamozgalomként indult. Az izraeli kivonulás után fegyveres milíciájának megőrzése mellett bekapcsolódott a politikai életbe is. Kilenc képviselője van a 128 tagú törvényhozásban, és szerteágazó szociális tevékenységet végez.