Az űreszközt a Barents-tengeren egy orosz tengeralattjáróról indították, majd a startot követő 83. másodperben következett be a műszaki hiba. Egyelőre keresik a Cosmos-1-et és a Volna rakétát, és vizsgálatot indítanak a hiba okának a kiderítésére.

Ligyija Avgyejeva, a napvitorlást gyártó orosz Lavocskin Intézet munkatársa még nem erősítette meg a hírt, de elmondta: ha valóban nem sikerült a pályára állítás, úgy mindkét űreszköz visszazuhanhat a Földre. A földi irányítás 45 perccel az indítás után vesztette el a rádiókapcsolatot a napvitorlással.

Magyar idő szerint reggel azonban amerikai űrkutatók szerint jeleket észleltek az eszközről. "Jó hírek vannak... Valószínűleg pályára álltunk... úgy tűnik, van egy élő űrhajónk" - mondta a kaliforniai Pasadenában Bruce Murray, a Bolygóközi Társaság egyik alapítója, amely a napvitorlás programot futtatja.

A jeleket azoknak az adatoknak az elemzésekor találták, amelyeket Kamcsatkán, a Marshall-szigeteken és a csehországi Panska Vesben vettek föl. A Cosmos-1 valószínűleg alacsonyabb pályán van, mint ahová küldeni akarták - mondták a szakértők, akik egyelőre nem tudják, hogy hol van pontosan az űrhajó.

Az oroszok 1991-ben és 2001-ben már megpróbáltak a világűrbe küldeni a Cosmos-1-hez hasonló szerkezeteket, de mindkétszer a hordozórakéta meghibásodása miatt nem sikerült pályára állítani a napvitorlásokat.

Ezzel a fajta űreszközzel a szakemberek egy merőben új űrhajózási technikát akartak kipróbálni, amelynek az a lényege, hogy az űreszközt a Napból kiáramló részecskék hajtanák előre. A fénynyomásan alapuló hajtóműtechnikával jelentősen fel lehetne gyorsítani a bolygóközi űrutazásokat.