A parlamenti vezetők megállapodását a képviselőtestületnek még plenáris ülésen jóvá kell hagynia. Erre a jövő hét közepén kerül sor Strasbourgban, ahol várhatóan a bizottság tagjait is kijelölik.
A 46 fős bizottság felállításáról azt követően egyeztek meg a parlamenti testületben, hogy számos képviselő kifogásolta az üggyel kapcsolatos egyéb vizsgálatok lassú haladását. Az első uniós szervként az ügybe bekapcsolódó EP vizsgálati jogkörei mindazonáltal korlátozottak, ezért a testület együtt kíván működni más szervekkel, mindenekelőtt az emberi jogi ügyekben hivatalból eljáró Európa Tanáccsal, amely már kezdte saját vizsgálódását. Az EP-bizottságnak négy hónapon belül meg kell majd tennie első jelentését.
A parlamenti információgyűjtés és -elemzés kiterjed majd arra, hogy unión kívüli országok hajtottak-e végre emberi jogokat sértő tevékenységet - így kínzást, emberrablást, foglyokkal szembeni embertelen bánásmódot - EU-tagországok vagy az unióhoz csatlakozni vágyó országok területén. Kiterjed a vizsgálat az esetleges átrepülésekre is. Azt is vizsgálják, hogy az állítólagos tevékenység mennyire illeszkedik a terrorellenes harc kereteibe, illetve vettek-e őrizetbe uniós állampolgárokat. Elemzik azt is, hogy uniós tagállamok vagy intézmények milyen mértékben érintettek az esetleges jogsértő akciókban.
Novemberben kaptak lábra azok a híresztelések, hogy a CIA Európa keleti részén rejtegetett és hallgatott ki terrorgyanús személyeket, köztük az al-Kaida terrorhálózat feltételezett tagjait. Mindeddig azonban valamennyi hírbe hozott EU-tagország, illetve tagjelölt állam tagadta ezeket az értesüléseket.
A 46 fős bizottság felállításáról azt követően egyeztek meg a parlamenti testületben, hogy számos képviselő kifogásolta az üggyel kapcsolatos egyéb vizsgálatok lassú haladását. Az első uniós szervként az ügybe bekapcsolódó EP vizsgálati jogkörei mindazonáltal korlátozottak, ezért a testület együtt kíván működni más szervekkel, mindenekelőtt az emberi jogi ügyekben hivatalból eljáró Európa Tanáccsal, amely már kezdte saját vizsgálódását. Az EP-bizottságnak négy hónapon belül meg kell majd tennie első jelentését.
A parlamenti információgyűjtés és -elemzés kiterjed majd arra, hogy unión kívüli országok hajtottak-e végre emberi jogokat sértő tevékenységet - így kínzást, emberrablást, foglyokkal szembeni embertelen bánásmódot - EU-tagországok vagy az unióhoz csatlakozni vágyó országok területén. Kiterjed a vizsgálat az esetleges átrepülésekre is. Azt is vizsgálják, hogy az állítólagos tevékenység mennyire illeszkedik a terrorellenes harc kereteibe, illetve vettek-e őrizetbe uniós állampolgárokat. Elemzik azt is, hogy uniós tagállamok vagy intézmények milyen mértékben érintettek az esetleges jogsértő akciókban.
Novemberben kaptak lábra azok a híresztelések, hogy a CIA Európa keleti részén rejtegetett és hallgatott ki terrorgyanús személyeket, köztük az al-Kaida terrorhálózat feltételezett tagjait. Mindeddig azonban valamennyi hírbe hozott EU-tagország, illetve tagjelölt állam tagadta ezeket az értesüléseket.