Úgy vélekedett a Die Welt német lapnak nyilatkozva, hogy nagy hiba volt a késlekedés a földi erők bevetésével, illúzió volt azt feltételezni, hogy légitámadásokkal rákényszeríthető lesz a libanoni kormány a Hezbollah lefegyverzésére. A libanoni kormánynak ehhez nincs meg az ereje, ezért magának Izraelnek kellett volna mindjárt a hadjárat kezdetén gondoskodnia arról, hogy földi hadműveletekkel kiszorítsa Dél-Libanonból a Hezbollah fegyvereseit, és lehetetlenné tegye számukra rakéták kilövését Izrael területére. 

Ez elmaradt. Csak két héttel a légi hadjárat kezdete után vetették be a földi erőket, és a Hezbollah kihasználta ezt a hibát: valóságos "rakétaszőnyeget" terített Izrael északi területeire - folytatta érvelését. Szavai szerint legalább annyit meg kellett volna tenni a hadjárat első napjaiban, hogy figyelőállásokat létesítenek Dél-Libanonban, ahonnan az izraeli katonák észlelhették volna a rakéták kilövésére készülő Hezbollah-fegyvereseket, és megakadályozhatták volna őket az Izrael elleni támadásokban.

Arensz aggasztónak tartja, hogy - mint mondta - egy újabb illúzió kezd kirajzolódni:  megítélése szerint az izraeli vezetők indokolatlanul sokat remélnek egy nemzetközi békefenntartó erő dél-libanoni megjelenésétől.  

Arensz bírálta a politikai vezetést azért, hogy kivonta tavaly a (palesztin) Gázai övezetből az izraeli hadsereg alakulatait. Szerinte a (palesztin) terroristák vérszemet kaptak ettől, mert Izrael vereségeként értelmezték a kivonulást. Ráadásul a terroristák így közelebb kerültek az izraeli területekhez, és zavartalanabbul intézhettek rakétatámadásokat azok ellen. 

Értésre adta, hogy a libanoni kérdést illetően nem bízik a tárgyalásos megoldás lehetőségében. Szavai szerint "csak katonai eszközökkel lehet a terrort leküzdeni", és csak a terrorszervezetek szétverése után nyílhat meg az út a vitás kérdések tárgyalásos rendezése előtt. "Irán a Hezbollah legfontosabb támogatója. Ugyan ki gondolná komolyan, hogy Irán, amely meg akarja semmisíteni Izraelt, valódi tárgyalópartner lehetne" - fejezte ki véleményét szónoki kérdés formájában. 

A litvániai születésű Arensz a Likud párt tagjaként, illetve vezető tisztségviselőjeként három kormányban is betöltötte a védelmi miniszter posztját. Volt külügyminiszter és tárca nélküli miniszter is több jobboldali kormányban. 1999-ben vonult vissza a politikától. 

Gióra Eiland, az izraeli hadsereg tartalékos tábornoka, Ariel Saron volt és Ehud Olmert jelenlegi kormányfő korábbi biztonsági tanácsadója is bírálta az izraeli politikai és katonai vezetést. A Der Spiegel német hetilapnak adott nyilatkozata szerint nem készítették fel rendesen az izraeli hadsereget az úgynevezett aszimmetrikus háborúra, amelyben nem két reguláris hadsereg ütközik meg, hanem egy állam reguláris hadserege egy fegyveres csoporttal. Az ilyen háborúkban nem a bevetett zászlóaljak száma és fegyverzete a döntő, hanem a különféle haderőnemek és fegyvernemek tevékenységének összehangoltsága - mondta, hozzátéve, hogy ezen a téren elhanyagolták a kiképzést az izraeli hadseregben. 

Úgy vélekedett, hogy ez a mostani háború elkerülhető lett volna, ha az izraeli vezetők megfogadták volna azt a javaslatát, amellyel másfél évvel ezelőtt állt elő. Ejland szerint a szíriai csapatok Libanonból való kivonulása után Izrael bizonyos engedmények révén rávehette volna a libanoni kormányt a Hezbollah lefegyverzésére. Ezért javasolta (hasztalanul) másfél évvel ezelőtt, hogy Izrael engedjen szabadon libanoni foglyokat, és egyezzen bele az izraeli-libanoni határvonal újrakijelölésébe.