A hindu papok által kiválasztott „legkedvezőbb pillanatban”, helyi idő szerint pontban 4 óra 54 perckor férfiak, nők és gyerekek sokasága mártózott a Gangeszbe. A hindu ünnepség lebonyolításával megbízott kormányilletékes, P.N.Mishra hárommillióra taksálta a zarándoklat első hat órájában megmerítkező hinduk számát.

A világ legnagyobbjának számító, kétezer éves múltra visszatekintő Kumbh mela ünnepséget, a „korsóünnepet” 12 évente négyszer rendezik meg a hindu csillagjósok által a legkedvezőbbnek talált időpontokban, négy váltakozó helyszínen. Az idén a soros helyszín az Uttar Pradesh szövetségi állam székvárosától, Lucknowtól közel 200 kilométerre délkeletre fekvő Alláhábádnál, három nagy indiai folyó, a Gangesz, a Dzsamúna és a Szaraszvati találkozásánál.

A korsóünnep azzal a hindu mítosszal függ össze, amely szerint az istenek összevesznek a halhatatlanság nektárját tartalmazó korsón, amely eltörik a tusakodás közben, és tartalma a földre hull négy szent helyen, közte a Gangesz és a Dzsamúna összefolyásánál fekvő Alláhábádnál. A fürdéstől azt várják a hinduk, hogy megtisztítja őket bűneiktől, megtöri az élet-halál-újjászületés körforgását, és egyesíti őket Brahmával, az egyetemes istenséggel.

Hajnalig több ezer hindu vallási vezető is a helyszínre érkezett, hierarchiájuknak megfelelően állították fel sátraikat a folyó partján. Egyesek fehér lovak húzta díszhintóval, mások híveik által cipelt páholyokban, illetve híveik által vontatott gépkocsikon érkeztek a folyóhoz.

A hatóságok közel 7,5 milliárd rúpiát (125 millió eurót) költöttek az idei ünnepség biztonságos lebonyolítására, ötvenezer rendőrt vezényeltek Alláhábádba, hogy megakadályozzák az ilyenkor nem ritka, halált okozó tülekedéseket és vízbefulladásokat. Ötvenezer sátort és 25 ezer vécét állítottak fel a Gangesz partjának nyolcvan kilométeres szakaszán.