A kongresszust irányító demokratáknak különösen meg kell fontolniuk, milyen utat választanak ahhoz, hogy iraki háborús taktikájának megváltoztatására bírják George Bush elnököt - írta a hét végi The New York Times, megjegyezve, hogy Lieberman átállásával egy óvatlan pillanatban már republikánus szavazattöbség jöhet létre a szenátusban.

A demokraták éppen csak borotvapenge vékonyságú szavazattöbbséget szereztek a tavaly novemberi félidős választásokon a 100 tagú szenátusban azzal, hogy a 49-49 republikánus és demokrata politikus mellett a 2 független szenátor közölte, a demokratákhoz csatlakozik. A közismerten háborúpárti Lieberman döntése viszont hirtelen mindent felboríthat.

A connecticuti szenátor korábban a demokrata frakcióban ült, de függetlenként indulva jutott be ismét a felsőházba, mert a demokraták előválasztásán - éppen mert támogatta az iraki háborút - elvesztette a párt támogatását.

A New York Times szerint a demokraták - akik politikájának megváltoztatására akarják kényszeríteni az elnököt - most két tűz közé szorultak: meg kell felelniük a háborút ellenző választóknak, de nem mehetnek túl messzire. Már csak azért sem, mer rájuk ragaszthatják a hazafiatlan jelzőt.

A demokraták megosztottak abban a kérdésben, vajon támogassák-e Joseph Biden delaware-i szenátor azon kezdeményezését, hogy a kongresszus vonja vissza a kormánynak 2002-ben adott iraki háborús felhatalmazást. Ugyancsak bizonytalan a sorsa Jack Murtha pennsylvaniai képviselő javaslatának, amely szerint az iraki katonai műveletek finanszírozását szigorú feltételekhez kell kötni, elképzelése szerint a kongresszus csak a jól felkészült, a képzési normákat teljesítő erők küldését támogatná.

A hét végén közben heves szópárbaj történt Dick Cheney alelnök és Nancy Pelosi képviselőházi elnök között: utóbbi megkérdőjelezte az iraki háborús taktika melletti kiállás miatt az alelnök hazafiságát. Az éppen külföldön tartózkodó Cheney azzal vágott vissza, hogy Pelosi az általa is felkarolt csapatkivonási tervvel a legfőbb ellenséget, az al-Kaida terrorszervezetet támogatja. Pelosi a kijelentés visszavonására szólította fel Cheneyt.

Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak a hét végén az amerikai csapatok kivonására hívott fel, amelyet szerinte egy széles fronton indítandó diplomáciai offenzívának kell kísérnie. A Clinton elnök alatti ENSZ-nagykövet kijelentette: Bushnak a britekhez hasonlóan be kellene ismernie, hogy nincs és soha nem is volt annyi szövetséges katona az arab országban, hogy a Bush által előrevetített arab mintademokráciát meg lehessen teremteni. "Fel kell tegyük a kérdést: miért küldik több ezer katonánkat Irakba, mikor a brit erők a távozást mérlegelik" - mondta Holbrooke.

A Demokrata Párt pedig közleményben bírálta az egyik legerősebb republikánus elnökjelölt-aspiránst, John McCain arizonai szenátort, azt állítva, McCain "rosszabb Bushnál". A csapaterősítés feltétlen hívének számító szenátor Seattle-ben egy fórumon kijelentette: akárcsak Tony Blair brit miniszterelnök, ő is az iraki háború meggyőződéses támogatója, és ez az ő esetében is megpecsételheti politikai karrierjét.