A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A vírus H7N2 válfaja a walesi tartomány északi részén, Conwy városa mellett tűnt fel a héten egy néhány tucat háziszárnyast nevelő farmon. Ez a törzs kevésbé virulens, mint a legveszélyesebbnek tartott, emberi halálesetekért is felelős H5N1.
A telep tulajdonosa még május első felében vásárolt 15 csirkét, amelyek mindegyike azóta elhullott. Az elvégzett vizsgálat igazolta, hogy a szárnyasok madárinfluenzától fertőződtek.
A járvány megjelenése után a farmon dolgozó kilenc személyt elkülönítés mellett orvosi vizsgálatnak vetették alá, és a brit Egészségvédelmi Hatóság (HPA) péntek éjjeli bejelentése szerint négyük szervezetében kimutatták a H7N2 vírust. Az HPA szakértői szerint az e törzs által okozott emberi fertőzés szinte minden esetben enyhe lefolyású, és a lakosságot fenyegető közegészségügyi kockázatok nagyon csekélyek.
Pat Troop, az Egészségvédelmi Hatóság vezérigazgatója közleményében hangsúlyozta, hogy a szóban forgó vírustörzs továbbra is elsősorban szárnyasok között okoz megbetegedéseket, és nem terjed át könnyen az emberre.
A farm környékét egy kilométer sugarú körben zárt övezetté nyilvánították, és az ott nevelt néhány tucatnyi baromfit már csütörtökön levágták. Nagy-Britanniában most először mutatták ki a madárinfluenza kórokozójának valamely törzsét emberekben.
A walesi baromfijárvány az első volt azóta, hogy a legnagyobb brit baromfitermék-forgalmazó cég, a jelentős magyarországi érdekeltséggel is bíró Bernard Matthews kelet-angliai pulykatelepén februárban több ezer szárnyas hullott el a H5N1 vírus által okozott járványban; ezután a farmon nevelt összes, 159 ezer pulykát leölték.
A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) múlt hónapban közzétett végleges jelentése - az addig is vallott hivatalos brit álláspontnak megfelelően - Magyarországot jelölte meg a Bernard Matthews telepén februárban kitört madárinfluenza-járvány legvalószínűbb forrásaként, elismerve ugyanakkor, hogy a magyar eredetre közvetlen bizonyíték nincs.
A DEFRA 32 oldalas áprilisi jelentése végig a magyar eredetre összpontosított, és úgy fogalmazott: jóllehet nincs egyértelműen bizonyított forrás, a "legkézenfekvőbb" magyarázat mégis az, hogy a fertőzés a "legnagyobb valószínűséggel" Magyarországról importált pulykahússal került Nagy-Britanniába.
A DEFRA-jelentés szerint ilyen hús "tünetmentesen fertőzött" magyar pulykaállományból eredhetett.
A madárinfluenza jelenlétét eddig háromszor észlelték Nagy-Britanniában; az első eset tavaly volt, amikor egy elhullott hattyú szervezetében izolálták a H5N1 változatot, Skóciában.
