Mint az ásványi kincsek ügyében illetékes szövetségi hatóság, a Rosznyedr vezető tengergeológiai kutatóintézetének helyettes vezetője, Viktor Poszelov közölte, ismertté váltak az első eredmények annak a geológiai mintának a vizsgálatából, amelyet két orosz mélytengeri mini-tengeralattjáró augusztus 2-án hozott fel a Jeges-tenger fenekéről.

Poszelov ennek alapján bejelentette, hogy a térségben a víz alatt húzódó Lomonoszov-hátság "szerkezetileg a szibériai kontinentális tábla folytatódásának tekinthető, és semmiképp sem különül el az orosz fennsíktól". A geológiai szerkezetek azonosításának laboratóriumi munkálatai egy év múlva fejeződhetnek be - mondta.

Szavai szerint a mini-tengeralattjárók mintavételein kívül a tengerfenéken televíziós felvételeket is készítettek, elvégezték a Lomonoszov-hátság mélységi szeizmikus szondázását összesen 690 kilométer hosszúságban, illetve légi gravimagnetikus méréseket hajtottak végre egy száz kilométer szélességű sávban.

Az orosz kutató hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött egyedülálló információ - amellett, hogy alapját képezheti a globális geológiai struktúrák feltérképezésének, és alkalmas a kőolaj- és földgázkészletek felmérésére - "kétségtelenül megerősíti Oroszország politikai és gazdasági pozícióját".

Az északi sarki jégpáncél alatt augusztus 2-án végrehajtott Arktika 2007 elnevezésű expedícióval Oroszországnak bevallott politikai célja is volt: emlékeztetni akarta a világot arra, hogy igényt tart a kőolajban és földgázban valószínűleg gazdag tengeri térség ellenőrzésére. Vlagyimir Putyin elnök már egy májusi beszédében hangsúlyozta, hogy országa mindent megtesz az Északi-sark vidékéhez fűződő stratégiai, gazdasági és katonai érdekeinek védelmében.

Moszkva a kontinentális talapzat geológiai szerkezete alapján, az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozva akarja magának követelni a térséget. A világszervezet egyszer már elutasította ezt az érvelést, de az orosz vezetés 2009-ben ismét benyújtja igényét, s ha azt jogosnak ismerik el, Oroszország több mint egymillió négyzetkilométernyi területet szerezne meg - az északi-sarki kontinentális talapzat területének csaknem felét.

A térség ásványi és természeti kincseinek kiaknázására még négy ország: az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Dánia formál jogot. Egy héttel az orosz expedíció után Stephen Harper kanadai kormányfő tett háromnapos látogatást az Északi-sarkon, azt ígérve, hogy Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy katonailag is megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását. Egy nappal később Dánia is kutatóexpedíciót indított a térségbe, hogy jogalapot találjon saját igényeire.

A moszkvai bejelentéssel egy időben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a Kola-félszigeti Murmanszk kikötőjéből arról számolt be, hogy nyugat-európai üzletemberek máris érdeklődést tanúsítanak a sarkvidéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázását célzó orosz tervek iránt, s ennek megerősítésére csütörtökön Dánia, Norvégia, Skócia és a Barents-tenger térségében fekvő országok tanácsának képviselői az orosz Murmanszki terület gazdasági vezetőivel találkoztak.