Göncz Kinga telefonon nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a magyar diplomácia mögött fontos hét áll, ami a balkáni kapcsolatokat illeti, mivel elmúlt napokban a macedón és a szerb külügyminiszter is Budapesten járt.

A magyar külügyminisztert a tiranai éves nagyköveti értekezletre hívták meg, elsőként a külföldi külügyminiszterek között. Ezt követően tárgyalt albán kollégájával, Luzlim Bashával, Jozefina Topalli parlamenti elnökkel, Gazmend Oketa miniszterelnök-helyettessel és Bamir Topi államfővel.

"Albánia euro-atlanti integrációja szempontjából különösen fontos, hogy a soron következő, bukaresti NATO-csúcson az ország kapjon meghívást NATO-tagságra; ennek nagyon nagy, 94 százalékos a hazai támogatottsága" - mondta Göncz Kinga, hozzátéve, hogy magyar részről "nagyra értékeljük Albánia stabilizáló szerepét". A megbeszéléseken a felek megállapították, hogy a térség stabilitásához a nyugat-balkáni országoknak "az európai úton kell maradniuk, kulcsfontosságú Magyarország és Albánia számára is, hogy integrálódjanak az Európai Unióba".

A magyar külügyminiszter szerint az eddig "alig létező" gazdasági kapcsolatoknak most lendületet adhat egy nagyszabású Trigránit-terv, valamint különböző turisztikai beruházások. Tervezik, hogy létrehozzák az albán kereskedelmi kamara budapesti képviseletét, novemberben pedig üzletemberek találkozója lesz Tiranában.

Szóba kerültek az albán reformok, s közöttük az egyik legfontosabb az igazságszolgáltatás átalakítása, amelyben Magyarország konkrét segítséget ígért. Jelenleg a főügyész mandátumával, parlamenti kontrolljával kapcsolatban folyik belpolitikai vita Albániában. Ugyancsak előrelépés várható a sokat bírált választási törvény reformja ügyében.

"Albánia nagyon sokat tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén. Szeretnénk, ha ezt a külvilág is elismerné, és megváltozna az a kép, amely ma még erről a régióról a világban él" - mondta Göncz Kinga, aki villámlátogatása befejeztével még csütörtökön hazautazik Budapestre.