Ezek az egyre ijesztőbben növekvő betegségi mutatók azóta borzolják a kínai egészségügyi miniszter idegeit, amióta Kínában berobbant az ipari és gazdasági fejlődés. Az ehhez szükséges energia előállításának a szükségessége, a laza környezetvédelmi szabályok és az ellenőrizhetetlenség annyira tönkreteszi a környezetet, hogy az már nem csak a csecsemőkre, de felnőtt lakosságra is veszélyes (évente több mint félmillió kínai hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt).

Kína a világ 20 legszennyezettebb városból többet is magáénak tudhat. A legrosszabb helyzetben az északi régiókban, a hegyek között élők vannak. Shanxi megyében a magas kéntartalmú bányászat miatt mind a négy nagy város benne van az említett húszban. Az ipart szinte mindenhol szén alapú hőerőművekből származó energia működteti. A legnagyobb város, Linfen felett például annyira általános a szmogfelhő, hogy a fák kornyadtak, a víz pedig olyan mocskos, hogy olaj állagú, és a bűz elviselhetetlen. Itt a legmagasabb a születési rendellenességek száma, amelyek még a kínai átlagot is meghaladják.

A leggyakoribb betegségek közé a farkastorok, a magzati szívrendellenességek, a hat kéz- vagy lábujj, a vízfejűség és az idegi rendellenességek tartoznak, és minden hatodik megszületett gyereket érintenek. De van egy tucat más betegség, ami nem diagnosztizálható azonnal, csak a születés után több hónappal vagy a gyermekkor előrehaladtával. A betegen világra jött gyerekek 30 százaléka meghal, és kb. 40 százalék az, akiknek az egészségügyi állapota nem javítható, és örök életükre fogyatékosok maradnak.

„A születési rendellenességek rontják az ország nemzeti erejét, nemzetközi versenyképességét, szociális és gazdasági fejlődését, mint ahogy azt is nehezítik, hogy társadalmunk teljességgel jómódban éljen” - jelentette ki Jiang Fan, a Nemzeti Népesség és Családtervezési Bizottság feje, majd hozzátette: „A rendellenességek kezelése rendkívül magas összegeket emészt fel a kormány egészségügyi kasszájából, és hosszú távon hozzájárul a munkaerő minőségének a romlásához.”

Bár a családtervezési felügyelőség feje, An Hungxiao is a környezetszennyezést teszi felelőssé, a betegségeket nem tudják egyértelmű okokhoz kötni. Nem tisztázott, hogy a szennyezett levegő, az emiatt gyakori savas esők vagy a koszos víz az oka az elriasztó számoknak. A beteg csecsemők aránya nagyobb a szegényebb területeken, és a kínaiak között gyakori a rokoni házasság, amelyből gyermekek is születnek, így az sem kizárt, hogy ez is közrejátszik a rendellenességek számának növekedésében. Pontos számokat ráadásul nem ismer az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem, mert az esetek többségében a betegségeket a családok a szégyen miatt be sem jelentik.

Azt a kormány is elismeri, hogy valamit tenni, kell, de Kína nehéz helyzetben van, mert a gyárak, üzemek nélkülözhetetlenek. A kormány nagy nyomás alatt van, hogy munkahelyet teremtsen millióknak, és milliárdokra van szüksége, hogy „tisztább” energián alapuló technológiákat alkalmazhasson.

Krisztina O'Brien