Már nem érvényes Pervez Musarraf pakisztáni elnöknek az a korábbi ígérete, hogy megválik a hadsereg-főparancsnoki tisztségtől, és civil államfő lesz, miután az országban bevezette a rendkívüli állapotot - jelentette ki hétfőn az iszlámábádi kormány egyik minisztere.

Közben az ország keleti felén található Lahor városában több száz rendőr behatolt az ottani felsőbíróság épületébe, bent összetűzésbe keveredett jogászokkal, és könnygázt vetett be ellenük. Ezt megelőzően kétezer jogász gyűlt össze demonstrációra az intézménynél.

Pakisztáni rendőrök gumibottal ütlegelték a hétfői újabb tüntetések résztvevőit, ellenzéki jogászokat, és közülük mintegy százat őrizetbe vettek - mondták el szemtanúk. Jogászok két városban rendeztek ismét demonstrációt, a rendkívüli állapot szombat esti bevezetése óta először: az ország gazdasági központjában, Karacsiban, az ottani felsőbíróság épülete előtt, valamint az Iszlámábádtól 15 kilométerre lévő városban, Ravalpindipen.

A pekingi látogatáson tartózkodó Robert Gates amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben a sajtónak nyilatkozva felszólította Pakisztánt, hogy "a lehető leggyorsabban" térjen vissza az alkotmányos demokrácia útjára. A Pentagon szóvivője ugyanott bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a katonai kérdésekről szóló, évenként megrendezett kétoldalú párbeszédet Pakisztánnal.

Befogják az ellenzéket

Vasárnapi hír, hogy szerte Pakisztánban 400-500 embert vettek őrizetbe megelőző intézkedés gyanánt - jelentette be vasárnap Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök, aki szerint a rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk, és egy évvel elhalaszthatják a parlamenti választást is.Aziz szerint a kormány elkötelezett a parlamenti választás megtartásában és a pakisztáni demokrácia megszilárdításában. Hozzátette azonban, hogy "a történtek eredményeképpen lehetséges időbeli eltérés" az eredetileg januárra esedékes választások időpontjában, de még nincs róla döntés. Aziz magyarázata szerint "alkotmány feletti" intézkedésekről van szó, de felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény rendkívüli állapot esetén engedélyezi a parlamentnek, hogy akár egy évre meghosszabbítsa saját mandátumát.

A kormányfő szerint Pervez Musarraf pakisztáni elnök által szombaton kihirdetett rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk, de a lehető legrövidebb ideig fognak tartani.

Jogászok a letartóztatottak között

Szombaton és vasárnap szerte az országban történtek letartóztatások, a rendőrség azokat az ellenzéki politikusokat és jogászokat vette őrizetbe, akik annak idején zászlóvivői voltak a katonai uralom elleni kampánynak. Az őrizetbe vettek között van Dzsavid Hasmi, Navaz Sarif egykori kormányfő pártjának, a Pakisztáni Muzulmán Ligának jelenlegi elnöke és tíz párttársa, hasonló sorsra jutott hat jogász is, közöttük Aszma Dzsehángir, a független Emberi Jogi Bizottság elnöke és Hamid Gul volt hírszerzési főnök, aki keményen bírálta Musarrafot, amiért támogatta az Egyesült Államok terrorellenes háborúját. Házi őrizetet rendeltek el Imrán Han politikussá avanzsált krikettsztár ellen.

Pervez Musarraf © AP

Pervez Musarraf elnök szombaton rendkívüli állapotot hirdetett Pakisztánban, menesztette a legfelsőbb bíróság elnökét és leállíttatta a független tévéadók működését. Musarraf ideiglenes hatályú alkotmányt léptetett életbe, gyakorlatilag felülírva - felfüggesztve - az 1973-as alkotmány rendelkezéseit. A vasárnapi sajtójelentésekből ítélve a bírói hatalom nem kívánja alávetni magát az elnök akaratának: a legfelsőbb bíróság 17 bírája közül csak öt volt hajlandó felesküdni az új alkotmányra, míg országszerte a legfőbb bírói testületek 87 tagja közül mindössze 33.

Mi motiválta?

Az angol nyelven megjelenő vasárnapi lapok ugyancsak élesen bírálták az elnöki intézkedéseket. "Musarraf tábornok második puccsáról" és "statáriumról" írtak, azt vetették az elnök szemére: veszélybe sodorja az országot, hogy megtarthassa állását. A márciusi kormányellenes kampányban élen járó jogászmozgalom hétfőre országos sztrájkra szólította a pakisztániakat.

Az államfő azzal magyarázta döntését, hogy az országban súlyos belső konfliktusok alakultak ki, a terrorizmus óriási méreteket öltött, miközben a legfelsőbb bíróság megbénította a kormány működését. A nyolc éve katonai puccsal hatalomra került Musarraf szerint Pakisztán veszélyes helyzetbe került, az iszlám szélsőségesek a kormány hatalmát fenyegették.

A pakisztániak és a külföldi diplomaták többsége azonban azzal hozza kapcsolatba a rendkívüli állapot bevezetését, hogy a legfelsőbb bíróságnak november 12-ig döntenie kell Musarraf néhány héttel ezelőtti újraválasztásának jogszerűségéről, a testülethez pedig több ellenzéki kifogás is érkezett.