A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozó kormányfő szerint az Unió tagállamainak január 28-ig, külügyminisztereik legközelebbi értekezletéig határozniuk kell. Akkorra vették ugyanis tervbe az EU-tagság belépőjének tekintett - a múlt év végén parafált - stabilitási és társulási egyezmény aláírását Szerbiával, illetve a végleges határozat meghozatalát arról, hogy az unió küld-e missziót Koszovóba, átvéve az eddigi ENSZ-közigazgatás szerepkörét. Az EU szerepvállalása az Ahtisaari-tervből fakad.

A Martti Ahtisaari finn diplomatáról elnevezett elképzelés nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget irányoz elő a Szerbiától elszakadni akaró Koszovónak, de ennek megvalósítását Belgrád mereven ellenzi. Az elképzelést ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az EU tagállamainak többsége. Brüsszelből eközben folyamatosan EU-integrációra biztató üzenetek érkeznek Belgrádba.

A szerb politika ugyancsak tudathasadásos állapotát jelzi, hogy az európai értékek mellett elkötelezettnek tartott politikusok - élükön Boris Tadic államfővel - folyamatosan hangoztatják: Szerbia az EU-ba tart, de sosem fog lemondani Koszovóról.

"Január 28-án az EU-nak választania kell: részt vesz-e Szerbia feldarabolásában, vagy Szerbiát partnerének tekintve aláírja vele a stabilizációs és társulási egyezményt. Az egyik ugyanis kizárja a másikat" - fogalmazott Vojislav Kostunica.

A szerb kormányfő szerint ha az EU az európai értékeket és elveket alapul vevő döntést hoz, akkor aláírja az egyezményt, s ezzel egyszersmind Szerbia területi integritásának a megőrzése mellett foglal állást. Ha azonban enged az egyre növekvő amerikai nyomásnak, akkor koszovói missziójának felállításával jogtalan, Európa-ellenes döntést hoz.