Sir Edmund Hillary © AP

A 88 évesen elhunyt Hillary neve olyan 20. századi hősök közé sorolható, mint az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Charles Lindbergh, az első űrhajós, Jurij Gagarin, vagy az első Holdra lépő ember, Neil Armstrong. Ugyanakkor egész életében szerény maradt, akit szinte zavart a hírneve. A Csomolungma 1953. május 29-i meghódításáról is csupán néhány fotó maradt fenn, amelyet hegyi vezetője, Tenzing Norgay nepáli serpa készített róla. Ő maga sokkal fontosabbnak tartotta a himalájai népekért és természeti csodákért tett erőfeszítéseit.
   
Edmund Hillary, egy új-zélandi farmer fia, 1919. július 20-án született Aucklandben. Tizenkét évesen kezdte a hegymászást a szigetország csúcsaira és gleccsereire. 1946-ban, miután a második világháborúban a légierőnél szolgált, méhészként kezdett dolgozni fivérével a családi vállalkozásban. Bár az iskolákban nem jeleskedett, remek fizikai adottságai voltak: 190 centis magassága mellett 7 literes volt a tüdőkapacitása, holott az átlag 5 liter körül van. Ennek is köszönhetően 1951-ben már részt vett az első új-zélandi Himalája-expedícióban, majd egy évvel később egy brit csapatban.
   
Harminchárom évesen került be John Hunt ezredes brit Mount Everest-expedíciójába. Tenzing Norgay serpával 1953. május 29-én reggel indultak el az utolsó méterek meghódítására a IX. számú táborból, oxigénpalackokkal felszerelve. Az utat nekik maguknak kellett felfedezniük és azt sem tudták, mi vár rájuk odafent. Aznap helyi idő szerint 11 óra 30 perckor történelmet csináltak. Hillaryre jellemző, hogy, mint a csapat egy másik tagja, George Lowe elmesélte, amikor visszatértek a táborba, "Ed" levette maszkját, huncut mosollyal üdvözölte a többieket, leült a jégre, majd közölte: "Hát elkaptuk ezt a mocskot". Azt azért később elismerte, hogy a csúcson, ahová Tenzinggel feljutottak, "talán ha hat ember számára volt hely", és "alattuk csak az ég volt". Ugyanakkor egészen a serpa 1986-ban bekövetkezett haláláig nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ő tette először a lábát a csúcsra.
   
Hillary nem volt felkészülve a nagy médiasikerre, és interjúiban szinte megpróbálta teljesítményének nagyságát kicsinyíteni: "Megmásztunk egy hegyet, na és?", "Nem túl fenséges a kilátás odafentről, minden laposnak és monotonnak tűnik" - nyilatkozta.

Akkor sem szállt el saját nagyságától, amikor II. Erzsébet, akinek megkoronázása (1953. június 2) egybeesett a Mount Everest meghódításának hivatalos bejelentésével, lovaggá ütötte őt. Hazájában ma már az ötdolláros bankókat díszíti az arcképe.
   
A nagy hegyi kaland után alig négy évvel Hillary már az Antarktisz felé vette az irányt és ott a nagy felfedező, Robert Scott egykori bázisán rendezkedett be. Ő volt az első, aki 1958. január 3-án az első járművet vezette a szárazföldön át a Déli-sarkra.
   
A sors iránti hálája jeléül Hillary a nepáli serpák megsegítését tűzte ki egyik legfőbb életcéljául. Feleségével szakadatlanul járta a világot, hogy pénzt gyűjtsön, közreműködésével 27 iskolát, két kórházat és tucatnyi egyéb gyógyintézetet hoztak létre a Himalájában. Feleségét és lányát, Belindát is egy Nepálba vezető úton érte halálos repülőszerencsétlenség 1975-ben.