Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte Mihail Szaakasvilivel folytatott tárgyalása végén, hogy - másfél évi orosz blokád után - hamarosan helyreállítják a légi forgalmat a két ország között. „Sikerült megoldani más problémákat is, javulnak kapcsolataink" – idézte Putyint az orosz Interfax hírügynökség.
Szaakasvili kifejezte reményét, hogy a 2006 októberében megszakított légiforgalmi kapcsolatok helyreállása után hazája felújíthatja Oroszországba irányuló borexportját, illetve más mezőgazdasági termékeinek kivitelét az orosz piacra. (Az ezekre kivetett orosz embargó nagy veszteségeket okoz a grúz gazdaságnak.)
Putyin figyelmeztette a grúz vezetőt, hogy ártana a kétoldalú kapcsolatoknak, ha a kaukázusi állam belépne a NATO-ba. Hangsúlyozta: orosz megítélés szerint Tbiliszinek nincs semmiféle reális oka arra, hogy a NATO oltalmát keresse.
Az euroatlanti integráció ügyeiben illetékes grúz miniszterelnök-helyettes szerint nem annyira a grúz NATO-csatlakozás eshetősége nyugtalanítja Moszkvát, mint inkább az, hogy az észak-atlanti szövetség esetleg támaszpontokat hozhat létre grúz területen. „Komolyan vesszük ezt az aggodalmat, és készek vagyunk megvitatni a kérdést Moszkvával” – mondta Giorgi Baramidze a Vremja Novosztyejnek adott interjúban, amelyet csütörtökön közölt az orosz lap.
A kevés dologban egyetértő grúz és orosz vezetés most meglehetősen ellentmondásos és furcsa módon, de egyetért egy új fejlemény - nevezetesen a koszovói függetlenség - megítélésében. "Ebben a kérdésben megegyezik álláspontunk Oroszországéval" - mondta Baramidze az orosz lapnak adott nyilatkozatában. Tbilisziben attól tartanak, hogy a Grúziától elszakadni igyekvő Abházia és Dél-Oszétia precedensként hivatkozhat a koszovói példára. Koszovó függetlenségét Moszkva is ellenzi, ám az abház és a dél-oszét szakadár törekvéseket támogatja.
