Az új összetételű kubai parlament vasárnap választja meg az új államfőt, aki az egybehangzó vélemények szerint Raúl Castro (76) lesz, az állam vezetéséről lemondó Fidel Castro eddigi elnök helyett.
A januárban megválasztott nemzetgyűlés 31 tagú végrehajtó testületet - államtanácsot - választ. E tanács elnöke az államfő, akinek egy első helyettese és öt helyettese van.
Az elnöki poszt Raúl Castróra, a világ legrégebben funkcióban lévő védelmi miniszterére vár, aki a gyakorlatban már 19 hónapja irányítja Kubát, mint ideiglenes államfő és kormányfő. A kis lépésekben végrehajtott, kínai vagy vietnami stílusú, de azoknál korlátozottabb gazdasági reformok hívének tartják, aki azonban a hadseregre és a kommunista pártra támaszkodva képes keményen kézben tartani a politikai hatalmat. A párt politikai bizottságában öt aktív tábornok, a kormányban pedig négy ül.
Ami a változásokat illeti, Raúl közelebbről nem tisztázott strukturális reformokat emleget, és az ország problémáinak nyílt megvitatását sürgette. Nem tudni azonban, hogy a pártvezetés meddig hajlandó elmenni a reformok terén, s ebből a szempontból kulcsfontosságú, hogy kit választanak elnökhelyetteseknek.
Az első jelentős külföldi politikus, aki találkozhat Kuba új vezetőjével, Tarciso Bertone vatikáni államtitkár (miniszterelnök), aki szerdán érkezett a szigetre - hogy megemlékezzen II. János Pál pápa kubai látogatásának évfordulójáról -, és keddig marad Kubában.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
