Igaz ugyan, hogy a tavaly január óta kormányzó koalíciós pártok is csúfos vereséget szenvedtek – a szavazatok 40 százalékának megszámlálása után a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták együttesen a szavazatok 53,7 százalékát kapták, 15,9 százalékkal kevesebbet, mint két esztendővel ezelőtt, de a harmadikról az ötödik helyre csúsztak vissza a zöldek, s nem jutottak be a parlamentbe a 10 éves szünet után újra ezzel próbálkozó liberálisok.

A 2005-ben kettészakadt szélsőjobboldali FPÖ két utódpártja – a még inkább jobbra tolódott FPÖ és a kormányfelelősséget vállaló, némileg mérsékeltebb BZÖ (Szövetség Ausztria Jövőjéért) együtt 29,8 százaléknyi szavazatot kapott, többet, mint 1999-ben, amikor az eddigi legtöbb voks jutott nekik. Különösen a Jörg Haider vezette BZÖ 7,8 százaléknyi előretörése látványos, az elért 11,9 százalék csaknem háromszor annyi, mint amennyit a párt 2006 őszén elért. Növeli a siker értékét, hogy a régi profi Haider, aki ma Karintia miniszterelnöke és az is akar maradni, csak két hónapja vette át a párt irányítását, s csinálta végig egyszemélyes showban a kampányt.

A parlamenti matematika többféle variációt enged, a legnagyobb esélyt pillanatyilag egy olyan nagykoalíciónak adnak, azaz ismét vörös és fekete összefogásnak, amelyben a néppárt élén a színtelen Wilhelm Molterer helyett a jóideje trónörökösként emlegetett Josef Pröll lép együttműködésre az SPÖ csúcsára mindössze másfél hónapja került Werner Faymannal.

Földvári Zsuzsa\ Bécs