Egy ilyen moszkvai lépés aligha állna összhangban a hatályos fegyverzetkorlátozási szerződésekkel - vélekedett a szóvivő. Benita Ferrero-Waldner, az Európai Unió külügyi biztosa pedig úgy fogalmazott, hogy egy rakétatelepítés nem fokozná Európa biztonságát.

Dmitrij Medvegyev orosz államfő órákkal korábban vetette föl ballisztikus rakéták telepítését a Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz enklávéba. Ennek célja állítása szerint a Lengyelországba és Csehországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer semlegesítése lenne.

A szövetségi szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a NATO és Oroszország viszonya egyébként is meglehetősen feszült, és a most megfogalmazott orosz tervek nem segítik annak javulását. A két fél augusztus vége óta nem találkozott a hivatalos kapcsolattartó testület, a NATO-orosz tanács keretében.

Ami Ferrero-Waldnert illeti, az uniós biztos az Európai Parlamentben beszélve úgy vélte, nehezen látja összeegyeztethetőnek a rakétatelepítést azzal az orosz törekvéssel, hogy az unióval közösen igyekezzenek erősíteni a kontinens biztonságát. Jelezte, hogy Brüsszel megvizsgálja egy esetleges ilyen jellegű döntés pontos tartalmát és következményeit.

Az Európai Bizottság éppen szerdán tett javaslatot az EU-orosz átfogó partnerségi megállapodást célzó tárgyalások felújítására, de erről a tagállamok között még megoszlanak a vélemények. Mások mellett Lengyelország és Litvánia például túlságosan korainak tartaná a grúz-orosz válság nyomán szeptember elején mintegy szankcióként befagyasztott tárgyalások folytatását.