Nicolas Sarkozy francia és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyaránt arról beszélt a Líbiának és az arab világban zajló átalakulásoknak szentelt pénteki EU-csúcson, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető többé nem tárgyalópartner. Európa vezetői abban is megállapodtak brüsszeli ülésükön, hogy legalább átmenetileg tárgyalópartnerként tekintenek a kormányellenes líbiai felkelők által létrehozott Nemzeti Tanácsra. Az is eldőlt, hogy az EU ENSZ BT felhatalmazás nélkül nem hoz döntést repüléstilalmi zóna létrehozásáról Líbia felett.

Ennek ellenére Barroso a Líbiáról szóló egyeztetések befejezése után kijelentette, az Unió mindent megtesz a civil lakosság védelmében, felkészülve egy esetleges, immár 250 ezer főt is meghaladó menekültáradat kezelésére. A bizottsági elnök hozzátette, a humanitárius segélyek mellett az EU szorosan együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a líbiai lakosság minél hatékonyabb védelmében és a nekik nyújtott segítség összehangolásában. Emlékeztetett, eddig 37 millió eurós gyorssegélyt különítettek el a humanitárius katasztrófa elkerülésére az EB büdzséjéből. Sarkozy sajtótájékoztatóján humanitárius segélyzónák létrehozására tett ígéretet, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke újból kiemelte, hogy elfogadhatatlan az erőszak alkalmazása, az Unió pedig a demokratikus átmenet melletti elköteleződést várja. Az állandó tanácsi elnök szerint azt, hogy az EU komolyan veszi a térség átalakulását jól érzékelteti, hogy egy évtized alatt ez a harmadik rendkívüli helyzet miatt összehívott EU-csúcs a 2008 nyári grúziai háború és a 2001 szeptember 11-i terrortámadások miatt összehívott tanácsülések után. Rompuy kiemelte, komolyan aggódik Európa a civilek elleni támadások - beleértve a légitámadásokat is - miatt. Ezért mielőbbi csúcstalálkozót javasol az Arab Ligával és az Afrikai Unióval közösen. A térség többi átalakulás alatt álló országáról szólva elmondta, az EU kész aszerint támogatni az új hatalmakat, hogy azok mennyit tesznek a demokrácia megerősítéséért.

A közös európai álláspont megszületését azonban a nap folyamán lezajlott tárgyalások során komoly megosztottság előzte meg. Kritikusan fogadták az állam- és kormányfők azt a csúcsot megelőző csütörtöki külügyminiszteri értekezleten közzétett igen kemény brit-francia javaslatot, amely légtérzár alá vonta volna az országot, és akár légi csapásokat is lehetővé tenne, hogy megállítsa a Khadafi-rezsim vérontását. A csütörtöki brüsszeli ülésen közzétett brit-francia levél igazi meglepetése azonban az volt, hogy a Párizs a kormányellenes líbiai ellenzék, mint az ország legitim vezetésének elfogadására tett javaslatot, .

A francia sajtó szerint azonban a világhatalmak közül elsőként Európában francia javaslatra felmerült elképzelés mindenekelőtt Sarkozy politikai manőverének tudható be. Mint emlékezetes, a volt francia külügyminiszterről, Michèle Alliot-Marieról és a Sarkozy kormány más tagjairól is kiderült, túlzottan szoros kapcsolatokat ápoltak a megbukott arab rezsimek kormányaival. Ráadásul a 2012-ben elnökválasztás elé néző Franciaországban a közvélemény-kutatások alapján egyre kisebb esélye van Sarkozynek az újraválasztásra. Ezért is rukkolhatott most elő a líbiai ellenzék elismerésének gondolatával, amelyre a többi tagállamot is szerette volna  rávenni.

Sarkozy továbbá a brüsszeli csúcs előtt kijelentette, Franciaország és Nagy-Britannia nyitott rá, hogy amennyiben az ENSZ támogatását megkapják, megelőző csapást mérjenek Kadhafi csapataira, amennyiben azok vegyi fegyvereket vagy harci repülőket vetnek be civil célpontok ellen. A britek és a franciák egyébként az is bejelentették, hogy egy ENSZ BT határozattervezeten dolgoznak, amely engedélyezné repüléstilalmi zóna kialakítását Líbiában.

Több európai állam ezzel szemben ódzkodik a líbiai helyzetbe való beavatkozástól, amely egyre inkább egy polgárháborúra hasonlít megfigyelők szerint.

A német külügyminiszter Guido Westerwelle kijelentette, mielőtt végleges álláspontot alakítana ki a líbiai ellenzék ügyében, szeretné meghallgatni a szomszédos országok és az Arab Liga véleményét. A légtértilalmi javaslatra reagálva a német külügyminiszter kijelentette: az nem egy közlekedési tábla kihelyezését jelelti, hanem bombákkal, rakétákkal és fegyverekkel történő beavatkozást a líbiai helyzetbe. “És ha ez nem lesz elég, akkor továbbmegyünk és szárazföldi csapatokat küldünk az észak-afrikai országba?” - tette fel végül a kérdést.

Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök számára minden katonai beavatkozásról szóló vita sokkal inkább az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Arab Liga vagy a NATO hatásköre, semmint az Európai Unióé - mondta. Az uniós diplomáciai tárgyalások kapcsán a rendkívül gyorsan változó helyzet Líbiában azzal fenyeget, hogy Kadhafi csapatai az egyre hevesebb harcok közepette visszafoglalják a stratégiai fontosságú Rad Lanuf olajkikötőt.

Folk György/Brüsszel