Emberi jogok: a magyar kormány holnap mérettetik meg Genfben

Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésen szerdán Genfben.

A 20 tagú magyar kormányzati delegációt Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezeti. Az államtitkár az MTI-nek a meghallgatás előtt azt mondta: "minden kérdést megválaszolunk", és hangsúlyozta, "ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik".

Az átfogó emberi jogi felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Az ENSZ 2008-ban indította el a UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.

Kritikus kérdések

Balog Zoltán elmondta: a meghallgatásnak az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tegyenek fel, az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban és a genfi meghallgatáson szóban. Megemlítette, hogy például Dániának a meghallgatásán 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, min változtasson emberi jogi gyakorlatában és szabályozásában.

Az államtitkár szerint Magyarország alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.

Magyarország részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről. A jelentés áttekinti az emberi jogok törvényi és intézményi kereteit, az eredményeket és az elvégzendő feladatokat tárgyalva megvizsgálja, hogyan érvényesül az egyenlőség elve, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma az oktatásban és munkavállalásban, a nemek között, a gyermekek jogaiban.

Külön szól a gyűlöletből fakadó bűntettek elleni intézkedésekről, a roma közösség helyzetéről és a fogyatékkal élők helyzetéről. Áttekinti a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülését, ezen belül külön foglalkozik a fogva tartás feltételeivel, az embercsempészet és -kereskedelem megakadályozásával, a menedékkérők és hontalanok helyzetével és jogaival.

A dokumentum szól a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról, ismerteti a január 1-jén életbe lépett új médiatörvényt. Ismerteti a jelentés azt is, hogy milyen formában, s megkötöttségekkel érvényesül Magyarországon az egészségi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a nyugdíjellátáshoz való jog. Végezetül az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb célokat veszi számba a jelentés, külön megemlítve az EU romastratégiájának megvalósítását.

A magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiára, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez elleni küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére és a migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.

Gyöngyöspata, Hajdúhadház

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a magyar kormány jelentése mellett áttekinti a civil szervezetek úgynevezett árnyékjelentéseit is(a nemzeti jelentéssel párhuzamosan, általuk elkészített jelentéseket) , amelyek több kifogást tartalmaznak a magyar alapjogi helyzettel, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatban.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események, az újonnan elfogadott alaptörvény, az új médiatörvény eltérő jellegű és súlyú témák, de mind komoly emberi jogi problémákat vetnek fel. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy foglalt állást, hogy Magyarországon lezárult egy egypárti alkotmányozás, amely az alapvető jogok intézményi védelmének súlyos csökkentésével járt. Az új médiatörvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet : "nagyon rossz hatással lesz a magyar sajtószabadság helyzetére", hogy az újonnan létrehozott médiahatóság "egy kalap alá von" minden médiaszolgáltatót.

A Magyar Helsinki Bizottság a magyar jogállamisággal kapcsolatos kifogásai között a bírói függetlenség elleni súlyos támadásként értékelte, hogy a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát egyik pillanatról a másikra 70 évről 62-re csökkentette a jogalkotó. A romák diszkriminációja ellen küzdő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint nyilvánvalóak a romákat sújtó hátrányok a foglalkoztatásban, az egészségügyben és a lakhatásban. Az iroda kifogásolja, hogy a kormány a problémákat elsősorban a szociális helyzet, és nem a kisebbséghez tartozás alapján közelíti meg.

Hevesi Ágnes, a Külügyminisztérium főtanácsosa egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: minden tagállam esetében természetes, hogy a civil szervezetek megfogalmazzák bírálataikat, és ez fontos hozzájárulás a felülvizsgálathoz. Hangsúlyozta, a kormány ezt párbeszédnek fogja fel.