szerző:
MTI

Az átfogó emberi jogi felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Most Magyarország a soros.

Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésen szerdán Genfben.

A 20 tagú magyar kormányzati delegációt Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezeti. Az államtitkár az MTI-nek a meghallgatás előtt azt mondta: "minden kérdést megválaszolunk", és hangsúlyozta, "ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik".

Az átfogó emberi jogi felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Az ENSZ 2008-ban indította el a UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.

Kritikus kérdések

Balog Zoltán elmondta: a meghallgatásnak az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tegyenek fel, az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban és a genfi meghallgatáson szóban. Megemlítette, hogy például Dániának a meghallgatásán 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, min változtasson emberi jogi gyakorlatában és szabályozásában.

Az államtitkár szerint Magyarország alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.

Magyarország részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről. A jelentés áttekinti az emberi jogok törvényi és intézményi kereteit, az eredményeket és az elvégzendő feladatokat tárgyalva megvizsgálja, hogyan érvényesül az egyenlőség elve, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma az oktatásban és munkavállalásban, a nemek között, a gyermekek jogaiban.

Külön szól a gyűlöletből fakadó bűntettek elleni intézkedésekről, a roma közösség helyzetéről és a fogyatékkal élők helyzetéről. Áttekinti a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülését, ezen belül külön foglalkozik a fogva tartás feltételeivel, az embercsempészet és -kereskedelem megakadályozásával, a menedékkérők és hontalanok helyzetével és jogaival.

A dokumentum szól a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról, ismerteti a január 1-jén életbe lépett új médiatörvényt. Ismerteti a jelentés azt is, hogy milyen formában, s megkötöttségekkel érvényesül Magyarországon az egészségi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a nyugdíjellátáshoz való jog. Végezetül az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb célokat veszi számba a jelentés, külön megemlítve az EU romastratégiájának megvalósítását.

A magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiára, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez elleni küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére és a migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.

Gyöngyöspata, Hajdúhadház

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a magyar kormány jelentése mellett áttekinti a civil szervezetek úgynevezett árnyékjelentéseit is(a nemzeti jelentéssel párhuzamosan, általuk elkészített jelentéseket) , amelyek több kifogást tartalmaznak a magyar alapjogi helyzettel, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatban.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események, az újonnan elfogadott alaptörvény, az új médiatörvény eltérő jellegű és súlyú témák, de mind komoly emberi jogi problémákat vetnek fel. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy foglalt állást, hogy Magyarországon lezárult egy egypárti alkotmányozás, amely az alapvető jogok intézményi védelmének súlyos csökkentésével járt. Az új médiatörvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet : "nagyon rossz hatással lesz a magyar sajtószabadság helyzetére", hogy az újonnan létrehozott médiahatóság "egy kalap alá von" minden médiaszolgáltatót.

A Magyar Helsinki Bizottság a magyar jogállamisággal kapcsolatos kifogásai között a bírói függetlenség elleni súlyos támadásként értékelte, hogy a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát egyik pillanatról a másikra 70 évről 62-re csökkentette a jogalkotó. A romák diszkriminációja ellen küzdő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint nyilvánvalóak a romákat sújtó hátrányok a foglalkoztatásban, az egészségügyben és a lakhatásban. Az iroda kifogásolja, hogy a kormány a problémákat elsősorban a szociális helyzet, és nem a kisebbséghez tartozás alapján közelíti meg.

Hevesi Ágnes, a Külügyminisztérium főtanácsosa egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: minden tagállam esetében természetes, hogy a civil szervezetek megfogalmazzák bírálataikat, és ez fontos hozzájárulás a felülvizsgálathoz. Hangsúlyozta, a kormány ezt párbeszédnek fogja fel. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ideiglenes fatemplomot állítanak a leégett Notre-Dame elé

Ideiglenes fatemplomot állítanak a leégett Notre-Dame elé

Erre mindenképp figyeljen, ha céges folyószámlahitele van

Erre mindenképp figyeljen, ha céges folyószámlahitele van

„Autoritárius tagállamok, mint Magyarország” – internetcenzúra vagy jogos védelem a Facebook megregulázása?

„Autoritárius tagállamok, mint Magyarország” – internetcenzúra vagy jogos védelem a Facebook megregulázása?

Snétberger Ferenc tanítványai most megmutatják, mit tudnak

Snétberger Ferenc tanítványai most megmutatják, mit tudnak

Új illatú, alig használt ez az eladó szentesi 1500-as Lada

Új illatú, alig használt ez az eladó szentesi 1500-as Lada

Rövidzárlat okozhatta a tüzet a Notre-Dame-ban

Rövidzárlat okozhatta a tüzet a Notre-Dame-ban