szerző:
Jászberényi Sándor
Tetszett a cikk?

Az egyiptomi forradalom radikálisan megváltoztatta az eddig stagnáló izraeli-palesztin viszonyt. Az Egyiptomot jelenleg kormányzó Legfelsőbb Katonai Tanács bejelentette, megnyitják a rafahi határátkelőt, és megtörik a Gázai övezet ötéves blokádját. Elérték azt is, hogy az egymással harcoló két palesztin frakció, a Fatah és a Hamász kiegyezzen egymással. A születendő palesztin egységkormányról, a megújuló Palesztin Felszabadítási Szervezetről, valamint az új politikai irányról Faúzi Bárhúmot, a Hamász szóvivőjét kérdeztük a Gázai övezetben.

hvg.hu: Önök 2006-ban fegyveresen vették át az irányítást a Gázai övezet felett, mert sem a Fatah, sem Izrael vagy az Egyesült Államok nem ismerte el győzelmüket a kiírt választások után. Azóta polgárháborús viszonyban voltak a Fatahhal és bár zajlottak tárgyalások Kairóban, nem sikerült megegyezniük. Mi változott?

Faúzi Bárhúm: Egyrészt, a forradalmak teljes egészében átrajzolták a régiót. Tunéziában és Egyiptomban elzavarták az évtizedek óta Izrael- és Amerika-barát politikát folytató diktátorokat, akik semmilyen körülmények között nem ismerték el a Hamászt. Terrorszervezetnek tartottak minket, mivel a kezdetektől fogva elutasítottuk a tárgyalást a "megszállókkal", mert láttuk, hogy egyetlen megállapodást sem tartanak be. A kairói tárgyalásokat minden esetben Egyiptom szabotálta: ha elő is terjesztettek egy javaslatot, annak aláírása egyáltalán nem volt kiegyensúlyozott vagy tisztességes, gyakorlatilag politikai öngyilkosságra ítélte volna a Hamászt.

Mondok egy példát: volt egy megállapodás a 2010-es választásokról, de azt például nem akarta az akkori egyiptomi kormány, hogy mi is delegáljunk valakit az ellenőrző bizottságokba. Így nem lehet tárgyalni. A forradalommal megváltoztak a dolgok: egyrészt az egyiptomi Legfelsőbb Katonai Tanácsnak nem voltak prekoncepciói a Hamásszal szemben, így nem kezdtek mocskos játszmákba és nem szabotálták a megegyezést. Másrészt a Fatah is változtatott a politikáján.

hvg.hu: Például feladta a húsz éve alkalmazott stratégiáját és egyoldalú lépésként az ENSZ-hez folyamodott, hogy ismerjék el a Palesztin Államot a szeptemberi nagygyűlésen.

F. B.: Igen. Nyilvánvalóvá vált, hogy hiába próbálkoztak a bilaterális tárgyalásokkal, ezek semmilyen eredményre sem vezettek, mert csak mi, palesztinok tartottuk be a megegyezéseket, a "megszállók" nem. A Fatah rengeteget vesztett a hitelességéből a lakosság körében, mert nem tudtak semmilyen eredményt sem elérni az elmúlt húsz évben, a korrupciós ügyeik miatt és még sorolhatnám. Egyértelművé vált, hogy a Hamász politikai koncepciója érvényes. Mi a kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy nem érdemes tárgyalni a "megszállókkal". Az idő minket igazolt.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

A Hamász Ciszjordániában számít a harmadik intifáda kitörésére
Jászberényi Sándor

hvg.hu: Mik voltak a politikai reakciók a kiegyezésre?

F. B.: Abban a pillanatban, hogy a megegyezés nyilvánossá vált, az Egyesült Államok felfüggesztette a Fatahnak nyújtott támogatás egy jelentős részét, gyakorlatilag megfelezve az emberek fizetését. Sok aktivistát elengedtünk a börtönökből, mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában, de például az elengedett Hamász-tagokat azonnal újra le is tartóztatták. Mindemellett a rafahi határátkelő tényleges megnyitása is késlekedik, mert Egyiptom is óriási külpolitikai nyomás alá került, amiért fel akarja oldani a blokádot. Nyilvánvaló, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem Izraelnek nem tetszik, hogy nincs többé megosztottság a palesztinok soraiban és komoly támogatókra találtunk.

hvg.hu: Halad az átmeneti egységkormány felállítása?

F. B.: Látva a reakciókat, megegyeztünk a Fatahhal, hogy felfüggesztjük az egységkormány létrehozását a szeptemberi ENSZ közgyűlésig, ahol Abu Mázen (Mahmúd Abbász – a szerk.) kérni fogja a Palesztin Állam elismerését az 1967-es határok szerint. Ez számunkra vállalható kompromisszum, ugyanis már 2010-ben jeleztük, hogy a Hamász hajlandó elismerni a zsidó államot és törölni az alapító okiratából az elpusztítására felszólító passzust, amennyiben a '67-es határainkat elismerik. Mindemellett nem sok reményt fűzünk az ENSZ döntéséhez, mivel biztosak vagyunk benne, hogy az Egyesült Államok meg fogja vétózni a kérésünket. (Ezt korábban az amerikai diplomácia már közölte.)

Az Intifádák

Az intifáda ellenállás és harc. Maga a kifejezés magyarul azt jelenti "lerázni (az elnyomást)". Az első intifáda 1987-ben robbant ki a Gázai övezetben található dzsabaliai menekülttáborból, majd hamar átterjedt Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre is. A hat évig tartó összecsapások során több mint ezer palesztin vesztette életét, és százhúszezer főt tartóztattak le az Izraeli Védelmi Erők. A második intifáda 2000-ben kezdődött és 2005-ig tartott. Ezalatt 719 civil és 334 izraeli katona vesztette életét, a megölt palesztinok száma ötezer főre tehető. Mindkét intifáda során bevett gyakorlat volt az izraeli civil célpontok támadása.

hvg.hu: Mi történne, ha mégis?

F. B.: Természetesen megalakítjuk az átmeneti kormányt, és a PFSZ-t is újraszervezzük. A külpolitikánkban azonban egyfajta politikai vákuum áll majd be. A tárgyalások nem vezettek eredményre, nem marad más opció, mint a felkelés, a harmadik intifáda. Ennek az esélyét én nyolcvan százalékra becsülöm. Kifogytak a lehetőségeink, és ebben a pillanatban is zajlik a palesztin falvak lerombolása és a telepek építése. Nagy az esélye a harmadik intifádának, a világ pedig már megérti miért harcolunk, sokan éreznek rokonszenvet a palesztin üggyel.

hvg.hu: Gondolom, elsősorban Egyiptomra gondol. Az őszi egyiptomi választás egyik nagy nyertesének a Muzulmán Testvériséget várják. A Hamász is ugyanebből a mozgalomból alakult.

F. B.: Nyilvánvalóan azt reméljük, hogy az egyiptomi-palesztin kapcsolatok tovább fognak javulni. Egyiptomnak is megvannak a problémái a zsidó állammal, szerződések, melyeket felül kell vizsgálni, újra kell értelmezni. Például a Camp David-i egyezmény idejét múlta és határozottan előnytelen Kairónak. Emellett a forradalom utáni államok lakossága elkötelezett a palesztinok ügye mellett, szinte minden héten hallani szimpátia- vagy a zsidó állam politikája elleni tüntetésekről.

Az 1967-es határok

A palesztin-izraeli tárgyalások alapkérdését jelentő határokat az 1967-es arab-izraeli háborúk rajzolták meg, melyek során Izrael győzelmet aratott Egyiptom és szövetségesei felett. Azóta telepek létrehozásával több területet is kisajátított a palesztinoktól, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke ez év májusában arról beszélt, hogy a '67-es határok lehetnének a béketárgyalások alapjai, figyelembe véve néhány telep sorsát Ciszjordániában. Bejelentése Izraelben heves ellenkezést váltott ki, az izraeli kormányzat szerint az ezekhez a határokhoz való visszatérés "védtelenné" tenné Izraelt a jövőbeni támadásokkal szemben.

hvg.hu: Izrael már a II. intifáda idején azzal vádolta a PFSZ-t, hogy azt az akkori tárgyalások kudarcba fulladása miatt robbantotta ki. Készen áll a civil palesztin lakosság egy újabb felkelésre?

F. B.: Igaza van, a jelenlegi helyzet sokban hasonlít a 2000 körüli viszonyokra. Természetesen minden körülmények között szeretnénk elkerülni egy fegyveres felkelést, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha a diplomáciai kísérletek nem fulladnak totális kudarcba. Nyilvánvalóan a lakosság nem akar háborút, élni szeretnénk. Ez azonban szinte elképzelhetetlen, amíg palesztin civilek tucatjai szenvednek el jogsértést napi szinten.

hvg.hu: Az övezetben általános a pletyka, hogy dacára az izraeli blokádnak, a Hamász felfegyverezte magát, sőt a Kasszám brigádok (a Hamász fegyveres szárnya) olyan jó kapcsolatokat ápol Iránnal, hogy rendszeresen járnak át kiképzésekre.

F. B.: Sem cáfolni sem megerősíteni nem szeretném ezt a pletykát. Amit ehhez hozzá tudok fűzni az az, hogy mi bárki támogatását és segítségnyújtását örömmel vesszük, nemzetiségre vagy vallásra való tekintet nélkül. Égető szükségünk is van a világ támogatására, hiszen öt éve élünk teljes blokád alatt.

hvg.hu: A felkelés a Gázai övezetben fog elkezdődni, mint a legelső intifáda idején?

F. B.: Nem. Ciszjordániában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

A Gázai övezetbe készül a török kormányfő

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kedden közölte, hogy fel kívánja keresni a Hamász radikális iszlamista palesztin mozgalom uralta Gázai övezetet, s a török diplomácia vizsgálja egy ilyen látogatás megszervezésének lehetőségeit.

Kapcsándi Dóra Világ

Zárt ajtók mögött tárgyalt Lázárékkal az izraeli kormányfő tanácsadója

Lázár Jánossal, Semjén Zsolttal és Hiller Istvánnal is tárgyalt Budapesten Dore Gold, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója, aki a Hetek gondozásában magyarul most megjelent, Harc Jeruzsálemért című könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra. Dore Golddal itteni tárgyalásairól és a közel-keleti helyzetről is beszélgettünk.