Bujkálás kérdőjelekkel

Képtelen volt szabadulni korábbi énjétől Ratko Mladics, akinek álnevében, a Milorad Komadicsban majdnem fellelhető az eredeti név – a keresztnév utolsó szótagja és a családnév egybeolvasva Radko Madicsot ad ki. Jellegzetes féldrágaköves gyűrűjétől sem vált meg az egykori tábornok, az elfogására érkezett kommandósok így annak alapján is azonosították.

Mladicsnak az 1995-ös vádemelést követő első években nem kellett tartania üldözőitől, a Szarajevóhoz közeli Han Pijesakban lévő támaszponton élt, és még a Boszniába vezényelt ENSZ-békefenntartók is előre bejelentették, ha be akartak lépni a laktanya területére, hogy elkerüljék a találkozást a tábornokkal. Mladics 1997-ben költözött át Szerbiába – miután a brit és francia békefenntartók letartóztattak néhány boszniai háborús bűnöst –, és Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv elnök 2000. októberi megbuktatásáig gyakorlatilag szabadon járt-kelt Belgrádban: éttermekben tűnt fel, rendszeresen látogatta lánya sírját, aki 1994-ben az ő pisztolyával követett el öngyilkosságot. Miután 2001-ben Belgrád kiadta Milosevicset a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, Mladics óvatosabbá vált, de 2006-ig néha még megfordult nyilvános helyeken. Miután azonban több segítőjét letartóztatták, eltűnt. Egyelőre nem tudni, mióta élt a szinte csak szerbek lakta, háromezer lakosú településen, ám Borisz Tadics szerb államfő állítólag már május 20-án bejelentette José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, hogy hamarosan elfogják.