Csiki-csuki

Két páncélozott katonai autó zárja le a rafahi határátkelőhöz vezető utat Egyiptomban, a Gázai övezetnél. Homokzsákokkal megerősített géppuskaállások mutatnak mindkét irányba, a hadsereg teljes készültségben áll. A határépületet gépkocsival csak külön engedéllyel lehet megközelíteni. A határ menti kávézó műanyag székein ücsörögve palesztin családok várakoznak a visszajutásra Gázába, egyre reménytelenebbül. „Arra várunk, hátha átengednek a kapuzárás előtt” – mondja a HVG tudósítójának egy elkeseredett palesztin férfi, ölében a gyermekével. „Véletlenszerűen engednek át embereket – mondja egy másik. – Az apámat átengedték, mert kórházba ment, de az őt kísérő öcsémet már nem” – teszi hozzá.

Amióta Hoszni Mubarak elnököt és kormányát a Facebook-forradalom hatására februárban eltávolította a katonai vezetés, éles váltás jellemzi Egyiptom külpolitikáját. A Mohamed Tantavi tábornok nevével fémjelzett új legfelső katonai tanács az utóbbi három hónapban nem tétlenkedett, hogy egyértelművé tegye Egyiptom új politikáját Izraellel szemben. Az Izrael-barát Mubarak-kormánnyal ellentétben – amelynek nem sikerült a palesztin frakciók kibékítése – most rövid idő alatt elérték, hogy az egyiptomi közvetítéssel évek óta Kairóban tárgyaló és immár öt éve polgárháborús viszonyban álló Hamász és Fatah kiegyezzen.

Átkelésre várva

AP/ Evad Baba

Az ország lakosságát erősen jellemző Izrael-ellenesség hatására pedig bejelentették, hogy június 4-étől megnyitják a rafahi határátkelőt, komoly gondokat okozva ezzel Izraelnek abban, hogy megakadályozza az övezetet irányító radikális iszlamista Hamász megerősödését. A Hamász a mai napig nem ismeri el Izrael létezését, és folyamatosan terrorcselekményekkel, rakétákkal támadja a zsidó államot.

A határátkelő a bejelentésnek megfelelően múlt szombaton meg is nyílt. Az egyiptomi külügyminisztérium arról tájékoztatta a HVG-t, hogy aznap körülbelül háromezren lépték át a határt. „A régi szabályozással szemben júniustól nincs fejkvóta, azaz nem korlátozzák a naponta átkelők számát. A negyvenévesnél idősebb férfiak és nők előzetes bejelentés és vízum nélkül is átléphetnek, csakúgy, mint a befektetők, az orvosi kezelésre járók, valamint a diákok. Az utazási tiltólistán szereplők azonban továbbra sem kelhetnek át” – mondta Gházi Hámád, a külügyminisztérium szóvivője. Arra a kérdésre, hogy kik szerepelnek a tiltólistán, nem válaszolt.

A szombati általános eufória vasárnapra elmúlt, ugyanis a határátkelést adminisztrációs okokra hivatkozva az egyiptomi és a palesztin oldal is felfüggesztette. A Hamász állítólag fegyveresekkel kergette el az átlépni akarókat, és a vitás kérdések megoldásáig nem is engedi az átjutást. „A határátkelő jelenleg zárva van újságírók előtt” – közölték a HVG-vel a kormány sajtóközpontjában. Azt tanácsolták, ha valaki megpróbál átkelni, magánszemélyként tegye, vagy várjon néhány hetet, míg „megoldódnak a problémák”.

„A legfelső katonai tanács hirtelen komoly belső és külső nyomás alatt találta magát a határátkelő megnyitása miatt, ezért megpróbál kihátrálni az ügyből” – állítja Brian Dabbs, az Al Maszri Al Júm nevű egyiptomi napilap külpolitikai rovatának szerkesztője. Izrael minden létező fórumon jelezte, hogy akár tűzzel-vassal is fenntartja az öt éve elrendelt blokádot. A határnyitással pedig nagy az esély arra, hogy a Hamász által a Gázai övezetben eddig üldözött szélsőséges fegyveres csoportok – így például az Iszlám Hadsereg, a Dzsaldzsalat – a Sínai-félsziget egyiptomi részére költöznek. A beduinok pedig eközben útlezárásokkal tiltakoznak a döntés ellen. Az utóbbi öt évben a térség ugyanis óriási fejlődésnek indult a megtűrt csempészetnek köszönhetően, az illegális kereskedelem 30 ezer embernek jelent biztos megélhetést.

Izrael 2006-ban vonta blokád alá az övezetet, miután a Hamász megnyerte a gázai választásokat a rivális Fatahhal szemben. Egyetlen olyan árucikket sem enged be a térségbe, amely „fegyverként is felhasználható”, így olyan, gyakorlatilag alapvető termékek sem juthatnak be legálisan Gázába, mint például a vasbeton elemek vagy a cement. Egyiptomon keresztül azonban az utóbbi években az ipari méretű csempészet révén gyakorlatilag mindent be lehetett vinni.

A Kairóból a határátkelőhöz legközelebbi nagyvárosba, el-Arísba vezető, máskor négyórás buszút most hét órán át tart, a hadsereg jelentősebb erőkkel ellenőrzi az utakat, mint valaha, félve a térségben táborozó beduinok esetleges támadásától. El-Arísban, bár közölték, hogy a határátkelő nyitva van, mégsem engedélyezték az átlépést, mondván, a szándékot jelezni kellett volna a nemzetbiztonsági szolgálatnak, a Mukhabaratnak. „Ha mi átengednénk is, a Hamász biztos nem” – mondta egy biztonsági tiszt a határon.

Faúzi Barhúm, a Hamász gázai szóvivője pedig telefonon azt mondta, hogy szervezete addig senkit sem enged át, amíg az egyiptomi kormány el nem dönti, mik a szándékai. „Csak így tudunk tiltakozni. Szeretnénk tudni, hogy érvényben vannak-e még az utazási tilalmak, illetve hogy kiknek tilos utazniuk a palesztinok közül. Tudnunk kell, hogy naponta pontosan hányan kelhetnek át, és szükségesnek tartjuk, hogy mindent elkövessenek az átlépés felgyorsításáért” – tette hozzá Barhúm. A szóvivő szerint a Hamászon belül egyre erősebb a vélekedés, hogy a kairói kormány pusztán populista blöffnek szánta a határnyitást, hiszen a bejelentés óta úgy tűnik, minden létező eszközzel megpróbálja lassítani a forgalmat.

Az egyiptomi külügyminisztérium cáfolta a Hamász vádjait, azt állítva, hogy a határnyitás kérdésében nem változott a katonai tanács álláspontja, és szerintük a határ vasárnap és hétfőn is nyitva volt. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy hétfőn este hat óra várakozás után is azt közölték: nem engedélyezik az átkelést.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / RAFAH