Mindkét szakember kitart amellett, hogy Breivik paranoid skizofréniás, és ezt meg is erősítették csütörtökön a tárgyalóteremben.

"Azt gondolja, mindannyiunkat meg kell mentenie attól, hogy odavesszünk a jó és a rossz csatájában. Azt hiszi, felelősséget visel és küldetést teljesít ebben a harcban, joga van döntenie életről és halálról, noha a végső felelősséget a tetteiért egy nem létező szervezetre hárítja" - mondta Sorheim, amikor ismertette a 239 oldalas szakvéleményt.

A pszichiáterek szerint Breivik elmebetegségének első jelei 2002 és 2006 között mutatkozhattak meg először, utána teljesen magába zárkózott. Állapota ezután egyre romlott, 2010-től már kifejezetten delíriumos állapotba került (a tudat elborulása, érzékcsalódásokkal járó átmeneti tudatzavar). A 33 éves tömeggyilkos 2006 óta ismét anyjával lakott, aki soha nem hitte, hogy fia elmebeteg, noha Breivik akkor már - a világtól teljesen elzárkózva - csak politikáról volt hajlandó beszélni, akárcsak arról a kiáltványról, amelynek megfogalmazásán dolgozott.

A pszichiáterek rendkívül "banálisnak és gyermetegnek" minősítették az 1500 oldalas "ideológiai manifesztumot", amelyet nagy részben mások által írt szövegek lemásolásával állított össze. Abban patetikus és énközpontú elemek vannak - vallják a szakértők, megemlítve például, hogy Breivik részletesen ismerteti saját életét a születésétől egészen mostanáig, és ezt a szöveget a nagyzási mánia hatja át, akárcsak az önkritika hiánya.  

A 33 éves Breivik tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közelében fekvő Utoya szigetén 77 személyt gyilkolt meg. Tettét azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni. Breivik több hónapja tartó perében azt vizsgálják, hogy a tömeggyilkos beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején.

A szakértők megosztottak a kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen elmebetegnek (paranoid skizofrénnek) nyilvánította a férfit, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét. Így az öttagú bíróság  további szakértők meghallgatására kényszerül, hogy ítélkezhessen.