Viminacium az ókori Róma provinciájának, a Moesia Superiornak volt a fővárosa fürdőkkel, arénával, lóversenypályával, és mellette hatalmas katonai tábort, castrumot is feltártak a régészek. Miomir Korac, az archeológiai projekt igazgatója elmondta a szerb hírügynökségnek, hogy a most talált sír és benne a kerámiából készült urna - vizsgálataik szerint - a bronzkorból való, az időszámítás előtti 2. évezred második feléből.A 43 centiméter magas kerámia urna gazdagon díszített, vésett, stilizált geometrikus motívumokkal, benne az elhunyt elhamvasztott csontjaival. Az eddig feltárt urnák közül ez a legszebb darab - hangsúlyozta az igazgató. A vezető régész arról is beszélt, hogy fölgyorsítják a munkát azon a helyen, ahol mamutcsontokat találtak négy évvel ezelőtt, mert újabb csontokra bukkantak. Viminacium 450 hektáron terül el Kostolac falu határában, Belgrádtól keletre, közel a Dunához. Az első régészeti feltárást ezen a területen 1882-ben Mihajlo Valtrovic kezdte, majd Miloje Vasic szakképzett archeológus folytatta a kutatást 1902-ben. A római kori város déli felén hatalmas temetőt tártak fel 13 500 sírral, festett sírkamrákkal, domborműves szarkofágokkal; üvegedények, kerámia tárgyak, pénzérmék tömege került elő a földből. 1973 óta a belgrádi Archeológiai Intézet égisze alatt folytatódik a feltárás Viminaciumban, nyolc éve a terület régészeti parkként működik és egész évben fogadja a látogatókat.
Bronzkori sírt találtak a régészek Szerbiában
A Kr. e. 2. évezredből való sírt tártak fel szerb régészek Viminaciumban, a Duna mentén.
